„Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”

 

A Nagy Tükörben található egy szövegcsoport, amelynek darabjai az elbeszéléseknél rövidebbek és strukturálatlanabbak, de az adomák közé nem sorolhatóak, mivel azoknál valamivel hosszabbak, összetettebbek, és többnyire nem csak egy poént tartalmaznak. Ennek „Humorisztikus ötletek”, majd a negyedik számtól „Furcsa ötletek” volt a címe. A „Humorisztikus ötletek” szövegcsoportban olvasható A kopogószellem nyilatkozványai című írás,1 amelyhez grafika is tartozik:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1349timt_795/#m1349timt_795 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1349timt_795/#m1349timt_795)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1349timt_795/#m1349timt_795)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

3. kép. A kopogószellem nyilatkozványai című képvicc. Forrás: A Nagy Tükör

 

Ez a kezdetleges rajz nem a megszokott módon illusztrálja a szöveg egy-egy karakterét, vagy mutatja be valamelyik jelenetét, nemcsak a poént kiegészítő elemként szolgál, hanem a befogadás önálló tárgyát képezi. Azzal, hogy nem írásban, hanem rajzzal szemléltette Jókai a kopogószellem mondanivalóját, lényegében egy képes történetet, más néven „vizuális szójátékot”, képviccet alkotott.2

 

1	N. n., „A kopogószellem nyilatkozványai”, A Nagy Tükör 3, 1. sz. (1858): 19–20.
2	Séra László, „A politikai karikatúrák humoros és retorikai elemei”, Apertúra, 2009. nyár, hozzáférés: 2024. 07. 23, http://apertura.hu/2009/nyar/sera

Tartalomjegyzék

• Történetek az irodalom médiatörténetéből
• Impresszum
• Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
• chevron_right1837 – Mottók párbeszéde
  • Bibliográfia
• chevron_right1844 – Elindul az Életképek divatrovata
  • „Nem felejtők, kiknek írunk!”
  • Divat-lapok vagy divatlapok?
  • Az Életképek divatrovata (1844–1848)
  • A fiktív levél mint használati szövegtípus
  • „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
  • A divat mint a nemzetépítés eszköze
  • „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
  • Bibliográfia
  • Melléklet
• chevron_right1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
  • Függelék
  • Bibliográfia
• chevron_right1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
  • A magyar irodalmi lapok hálózatának délibábja
  • Bibliográfia
• chevron_right1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
  • chevron_rightA Nagy Tükör előzményei
    • A’ tudós palótz, avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei
    • Charivari-Dongó
  • chevron_rightJókai „Charivari” című rovatai
    • Öreg ABC vén emberek számára
  • A Nagy Tükör indulása
  • A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
  • A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
  • A Nagy Tükör tartalma
  • Politikai körút gyalog
  • Beszélyek és effélék
  • „Satyrák”
  • Versek
  • „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
  • Vizualitáson alapuló rovatok
  • „Adomák”
  • A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
  • Bibliográfia
• chevron_right1857 – A „látható” költő
  • A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
  • Az olajfestmény
  • A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
  • A kampány mérlege
  • A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
  • Versillusztráció: költészeti örökség
  • Portré: a személyiség
  • Történeti zsáner: petit genre
  • Bibliográfia
• chevron_right1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
  • A mediális váltás hatása Jósika Júlia életvezetési tanácsadó szövegeire
  • Bibliográfia
• chevron_right1860 – Arany János szerkesztő lesz
  • Bevezetés
  • Belvárosi anzix
  • Szerkesztők a Belvárosban
  • Arany János sétálni megy
  • Következtetések
  • Bibliográfia
• chevron_right1863 – Arany János kiadó lesz
  • Szerkesztők és kiadók a 19. század közepén
  • A Koszorú adminisztrációja
  • Az üzletvitel módja: értelem és érzelem
  • Következtetések
  • Bibliográfia
• chevron_right1865 – Modernitás és heti csevegés
  • Bevezető
  • Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
  • Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
  • Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
  • Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
  • Útmutatók a nagyvárosi élethez
  • A tárcaíró figurája
  • Dialógusok és narratívák
  • Bibliográfia
• chevron_right1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
  • Problémafelvetés
  • A magyarországi német nyelvű sajtó helyzete és irodalomközvetítő szerepe 1867 után
  • Lehetséges kutatási feladatok
  • Forrásokból kinyert adatok; kontextusok
  • A sajtó kutatásával kapcsolatos problémák, illetve módszertani kérdések
  • Bibliográfia
• chevron_right1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
  • Tekintély, fejlődés, női sorsok
  • A parasztnovella műfajáról
  • Bjørnson-fordítások a magyar hetilapokban
  • Bibliográfia
• chevron_right1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
  • Bibliográfia
• chevron_right1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
  • Egy kis elmélet: miért (nem) nevetünk a (régi) vicclapokon?
  • Jókai és a Bolond Istók
  • Jókai-Jupiter, a magyar Bikansfield
  • A bűvészsipkás hókuszpókász
  • Held Pálffy és a bécsi tószt
  • Macskazene
  • Befejezésül: Hegedüs Sándor, aki rossz útra vezette Jókait
  • Bibliográfia
• chevron_right1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
  • Bevezetés
  • A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
  • Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
  • A kultúra szerepe a magyarosításban
  • Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
  • Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
  • Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
  • A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
  • Konklúziók
  • Bibliográfia
• chevron_right1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
  • Bibliográfia
• chevron_right1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
  • Adatok és problémák
  • Szerzők és művek
  • A szerzőkről általánosságban, a magyarokról konkréta(bba)n
  • Magyar női szerzők A Hétben
  • Külföldi szerzők
  • Írók a címlapon
  • Jubileumi számok
  • A meggyőzés mestere – hajsza a kéziratokért
  • Összefoglalás helyett
  • Bibliográfia
• chevron_right1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
  • A szerkesztői üzenetek rovat funkciója
  • Képes Világ (1871–1873): „A szerkesztő póstája”
  • Kiss József mint „költő-tanár”
  • A „Heti posta” beszélője
  • Bibliográfia
• chevron_right1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
  • Az Élet az utókor szemében és az első évfolyam hangsúlyos szerepe
  • A közös látásmód: Brandes, Nietzsche, Ibsen
  • A havilapból kétheti, majd hetilappá váló kiadvány jellemzői
  • Norvég irodalom az Élet hasábjain
  • Bibliográfia
• chevron_right1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
  • A Magyar Lányok és az új típusú ifjúsági irodalom
  • Félelmek, eszmék, jóakarat: a lányolvasók mint társadalmi „probléma”
  • A hetilap tartalma és a serdülő lányok irodalmi reprezentációja
  • Következtetések
  • Bibliográfia
• chevron_right1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
  • Bibliográfia
• chevron_right1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
  • Bibliográfia
• chevron_right1916 – Egy modern alapviszony
  • Bibliográfia
• chevron_right1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
  • Háború és...
  • A háború, a slow print és a társadalmi kommunikáció szintjei
  • Kner Imre és a magyar slow print
  • Bibliográfia
• chevron_right1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
  • Bibliográfia
• chevron_right1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
  • Az indulás
  • A pályakezdés: a társadalmi problémák tolmácsolója
  • A publicista
  • A publicisztika
  • Az életmű újraolvasásának szükségességéről
  • A háború után
  • Bibliográfia
• chevron_right1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
  • Irodalmi-művészeti szamizdat Magyarországon
  • A klasszikus szamizdat jellegzetességei
  • Gépiratos folyóiratok
  • Alternatív nyomtatási technikával készült folyóiratok
  • Élőfolyóiratok és az „orális szamizdat”
  • Összegzés
  • Bibliográfia
• chevron_right1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
  • Bibliográfia
• chevron_right1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
  • Bibliográfia
• chevron_right1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
  • Bibliográfia
• chevron_right1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
  • Szerkesztők
  • Világirodalmi vonatkozások
  • Tematikus lapszámok
  • A Tolnai Ottó-kézjegyek
  • A délszláv háború
  • Halotti tor és virtuális könyvtár
  • Az Ex Symposion lapszámainak témái és szerkesztőinek jegyzéke
  • Főszerkesztők
  • Szerkesztőségek
  • Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//