Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

[–r]. „Petőfi és az egri kispapok”. Szépirodalmi Közlöny 1, 43. sz. (1858): 1637–1641.

[-y. -y.]. „Budapesti Társasélet: Május elején”. Divatcsarnok 5, 5. sz. (1857): 230.

Adrovitz Anna. ARC poetica: Petőfi Sándor életében készült képmásai. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012.

Adrovitz Anna. „Arcpoetica: Petőfi Sándor életében készült ábrázolásai a nyilvánosság és a magánélet tükrében”. In Ki vagyok én? Nem mondom meg: Tanulmányok Petőfiről, szerkesztette Szilágyi Márton, 227–243. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014.

Bajza József. „Petőfi István”. In Petőfi István versei. Szerkesztette Bajza József, 17–19. Petőfi-Könyvtár 17. Budapest: Kunossy, Szilágyi és Társa, 1909.

Bódi Katalin. „Image and Imagination: The Changing Role of the Art from the 19th Century to the Present in Hungarian National Memory”. In The (Web)Sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age, szerkesztette Donald E. Morse, O. Réti Zsófia, Takács Miklós, 92–104. Debrecen: Debrecen University Press, 2018.

Bulyovszky Gyula. „Pesti műegylet. novemberi – decemberi tárlat”. Budapesti Hirlap, 1856. dec. 16., 2.

Bulyovszky Gyula. „A pesti műegylet tárlata (Jun. 17. – jul. 13-ig.)”. Budapesti Hirlap, 1857. júl. 8., 2.

Büky Béla és Nagy Zsuzsa. Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. Az MTAK kiadványai 36. Budapest: MTA Könyvtár, 1963.

Csatskó Imre. Az 1852-ki május 27-ki Austriai birodalmi büntető törvény magyarázata, etc. Pest: Geibel Armin Bizománya, 1853.

Dezsényi Béla és Nemes György. A magyar sajtó 250 éve, 1. köt. Budapest: Művelt Nép, 1954.

E. Csorba Csilla. „A halhatatlanság suttogásai: A Petőfi-illusztrációk történetéből”. Magyar Napló 11, 7. sz. (1999): 16–18.

E. Csorba Csilla. „A költészet apoteózisa”. In Az irodalom ünnepei: Kultusztörténeti tanulmányok, szerkesztette Kalla Zsuzsa, 35–47. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. Budapest: PIM, 2000.

E. Csorba Csilla. „»Van-é jel a síri fádon, / Mutatni, hol pihensz?«: Petőfi végórája, feltámadása a képzőművészet tükrében”. In Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!: 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben, szerkesztette Dobás Kata, Kalla Zsuzsa, Parádi Andrea és Tóth Dóra, 181–184. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021.

Fejős Imre. „Széljegyzetek Petőfi ikonográfiájához”. Irodalomtörténet 49, 3. sz. (1961): 320–322.

Galamb Zsuzsanna és Zsemberi Laura. „Orlai Petrics Soma irodalmi barátságai”. In Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822 – Budapest, 1880), szerkesztette Galamb Zsuzsanna, 10–31. Budapest: ELTE Művészettörténeti Intézet, 2011.

Galamb Zsuzsanna, szerk. Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822 – Budapest, 1880). Budapest: ELTE Művészettörténeti Intézet, 2011.

Gulyás Judit. „Andersen meséinek korai magyar recepciója”. In Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920, szerkesztette Török Zsuzsa, 91–131. Budapest: Reciti Kiadó, 2020.

Gyulai Pál. „Petőfi Sándor és lyrai költészetünk”. Új Magyar Muzeum 4, 1. sz. (1854): 24–43.

[Jókai Mór]. „Petőfi Sándor”. Vasárnapi Ujság 3, 9. sz. (1856): 69–70.

[Jókai Mór]. „Kakas Márton a műtárlatban”. Vasárnapi Ujság 4, 28. sz. (1857): 271.

[Jókai Mór]. „Kakas Márton levelei: CXVI. Furcsa ötletek”. Vasárnapi Ujság 6, 50. sz. (1859): 597.

Jókai Mór. Tarka élet. Pest: Landerer és Heckenast, 1855.

Kempf Ferenc. „A magyarországi szoborművekről”. Budapesti Hirlap, 1859. okt. 14., 2.

Kertbeny Károly. „Petőfi arcképeiről”. In Koszoru: A Petőfi-Társaság havi közlönye 1, 1. sz. (1879): 10–22.

Keserü Katalin. Orlai Petrics Soma (1822–1880). Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1984.

Keserü Katalin. „A Petőfi-arckép változásai: Adalékok romantikus művészetünk korszakolásához”. Ars Hungarica 15, 1. sz. (1987): 59–64.

Király Erzsébet és Papp Júlia. A magyar művészet a 19. században: Képzőművészet. Budapest: Osiris Kiadó, 2018.

Lessing, Gotthold Ephraim. „Laokoón”. Fordította Vajda György Mihály. In Gotthold Ephraim Lessing, Laokoón. Hamburgi dramaturgia. Szerkesztette Balázs István, 5–150. Budapest: Fekete Sas, 1999.

Mitchell, W. J. Thomas. „Tér és idő: Lessing Laokoónja és a műfajok politikája”. Fordította Horváth Gyöngyvér. In A képek politikája: W. J. T. Mitchell válogatott írásai. Szerkesztette Szőnyi György Endre és Szauter Dóra, 99–119. Szeged: JATEPress, 2008.

N. n. „A Napkelet és a Hölgyfutár című lap polémiája Than Mór Mohácsi vész című képéről”. In Mohács, szerkesztette B. Szabó János, 500–504. Budapest: Osiris Kiadó, 2006.

N. n. „A pesti műegylet”. Politikai Ujdonságok 3, 25. sz. (1857): 234.

N. n. „A Petőfi életrajzára és arcképeire”. Fővárosi Lapok, 1874. szept. 17., 921.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. ápr. 21., 403.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. aug. 1., 772.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. aug. 14., 815.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. aug. 3., 776.

N. n. „Budapesti hírharang”. Hölgyfutár, 1857. dec. 1., 1197.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. dec. 12., 1233.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. júl. 2., 668.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. jún. 17., 617.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. máj. 2., 452.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. nov. 20., 1159.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. nov. 23., 1167.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. okt. 10., 1015.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. okt. 17., 1039.

N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. okt. 5., 995.

N. n. „Előfizetés a »Hölgyfutár« július—októberi, és július—decemberi folyamára.”. Hölgyfutár, 1857. jún. 22., 633.

N. n. „Fővárosi Hírek”. Fővárosi Lapok, 1864. jún. 24., 605.

N. n. „Hírek: Március 15.”. Ellenőr, 1873. márc. 16., 3.

N. n. „Hirharang”. Hölgyfutár, 1857. jan. 20., 61.

N. n. „Hirvásár: Budapest”. Nővilág 2, 27. sz. (1858): 427.

N. n. „Hogy áll a világ ?”. Kalauz 1, 24. sz. (1857): 380–381, 381.

N. n. „Ipar, gazdaság, kereskedés”. Politikai Ujdonságok 8, 8. sz. (1862): 121.

N. n. „Irodalom és művészet”. Vasárnapi Ujság 4, 49. sz. (1857): 534.

N. n. „Irodalom és művészet”. Vasárnapi Ujság 5, 10. sz. (1858): 117.

N. n. „Irodalom és művészet”. Vasárnapi Ujság 5, 28. sz. (1858): 332.

N. n. „Irodalom művészet és színészet”. Kalauz 1, 17. sz. (1857): 267.

N. n. „Irodalom, szinészet, müvészet”. Kalauz 1, 1. sz. (1857): 12–14, 13.

N. n. „Képtalányunk”. Hölgyfutár, 1854. ápr. 15., 303.

N. n. „Lapszemle”. Napkelet 1, 1. sz. (1857): 13.

N. n. „Lapszemle”. Napkelet 1, 3. sz. (1857): 44–45.

N. n. „Megjelent a »Magyar irók arcképcsarnokának« második lapja”. Hölgyfutár, 1857. aug. 3., 776.

N. n. „Műlapok” [apróhirdetés]. Politikai Ujdonságok 6, 51. sz. (1860): 812.

N. n. „Művészet és irodalom”. Pesti Napló, 1855. jún. 13., 3.

N. n. „Napi Ujdonságok”. Sürgöny, 1862. aug. 19., 2.

N. n. „Napihírek és események: Budapest, december 1.”. Budapesti Hirlap, 1857. dec. 1. 2.

N. n. „Napihírek és események: Budapest, november 11.”. Budapesti Hirlap, 1857. nov. 22., 2.

N. n. „Napló”. Győri Közlöny 2, 46. sz. (1858): 184.

N. n. „Nyilatkozat”. Napkelet 1, 3. sz. (1857): 48.

N. n. „Nyilt posta”. Hölgyfutár, 1857. dec. 14., 1240. [A nyomtatott folyóiratban sajtóhiba miatt 1249. szerepel, az oldalszámozás szerint az általam megadottnak kellene szerepelnie.]

N. n. „Nyílt posta”. Hölgyfutár, 1857. dec. 5., 1214.

N. n. „Nyílt posta”. Hölgyfutár, 1857. jan. 30., 98.

N. n. „Nyilt posta”. Hölgyfutár, 1858. febr. 27., 188.

N. n. „Nyilt posta”. Hölgyfutár, 1858. jan. 9., 24.

N. n. „Nyilt posta”. Hölgyfutár, 1858. márc. 15., 240.

N. n. „Nyilt posta”. Hölgyfutár, 1858. márc. 19., 256.

N. n. „Orlay Petries Soma meghalt”. Fővárosi Lapok, 1880. jún. 8., 651.

N. n. „Pesti napló”. Pesti Napló, 1857. jún. 21., 2.

N. n. „Petőfi élet- és jellemrajzához”. Fővárosi Lapok, 1874. szept. 5., 882.

N. n. „Petőfi lakása Debreczenben”. Magyar Salon 1, 2. sz. (1884): 204.

N. n. „Petőfi uj arcképe”. Pesti Hirlap, 1909. márc. 17., 14.

N. n. „Szerkesztői sürgöny”. Napkelet 1, 50. sz. (1857): 808.

N. n. „Társaséleti és szépműi szemle”. Nővilág 1, 20. sz. (1857): 317–318.

N. n. „Társaséleti és szépműi szemle”. Nővilág 1, 23. sz. (1857): 367.

N. n. „Társaséleti és szépműi szemle”. Nővilág 1, 24. sz. (1857): 382.

N. n. „Új előfizetés”. Hölgyfutár, 1858. jan. 29., 89.

N. n. „Vegyes tudósítások”. Pesti Napló, 1862. aug. 19., 2.

N. n. „Vidék”. Hölgyfutár, 1857. dec. 16., 1248.

Nagy Zsuzsa. „Petőfi-illusztrációk”. In A magyar művészettörténeti munkaközösség évkönyve, szerkesztette N. Újvári Magda, 139–165. Budapest: Művelt Nép, 1952.

Nagydiósi Gézáné. „Magyarországi női lapok a XIX. század végéig”. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1957, szerkesztette V. Waldapfel Eszter, 193–229. Budapest: OSZK, 1958.

Orlai Petrich Soma. „Levelek a művészetről”. Délibáb 1, 2:20. sz. (1853): 613–617.

Orlai Petrich Soma. „A festészet és a költészet rokonsága”. In A Magyar Képzőművészet Társulat Évkönyve 1863, 71–72. Pest: Kertész József, 1864.

Orlai Petrich Soma. „Adatok Petőfi életéhez II”. Budapesti Szemle 19, 38. sz. (1879): 360–369.

Orlai Petrics Soma. „Alulirt jelenti, hogy a Petőfi Debreczenben…” [apróhirdetés]. Politikai Ujdonságok 4, 11. sz. (1858): 128.

Pákh Károly. „Petőfi Iglón 1845-ben”. Vasárnapi Ujság 36, 23. sz. (1889): 366.

Papp Júlia. „Az 1526. évi mohácsi csata 16–17. századi képzőművészeti recepciója”. In Több mint egy csata: Mohács: Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerkesztette Fodor Pál és Varga Szabolcs, 149–193. Budapest: MTA BTK, 2019.

Petőfi István. „Bátyám Debrecenben (A »Hölgyfutár műlapjához.«)”. Hölgyfutár, 1858. márc. 30., 285.

Petőfi Sándor. „Az alföld, A csikós”. In Magyarország és Erdély képekben, 1. köt., szerkesztette Kubinyi Ferencz és Vahot Imre, 40–41. Pest: Vahot Imre Könyvnyomdája, 1853.

Petőfi Sándor. „Megy a juhász szamáron”. In Vahot Imre, Nagy képes naptára 1855-re, 222. Pest: Geibel Ármin, 1854.

Petőfi Sándor. „Tisza”. Vasárnapi Ujság 1, 4. sz. (1854): 25–26.

Petőfi Sándor. „Petőfi S. magánlevelei közül”. Nővilág 4, 13. sz. (1860): 202–204.

Petőfi Sándor levelezése, szerkesztette Kiss József, V. Nyilassy Vilma, H. Törő Györgyi, Petőfi Sándor összes művei 7. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964.

Porkoláb Tibor. „Nagyjaink pantheonja épül”: Panteonizáció a XIX. századi magyar irodalomban. Miskolc: Anonymus Kiadó, 2005.

Praznovszky Mihály. „A beolvasztott kegyelet”. In Kegyelet és irodalom: Kultusztörténeti tanulmányok, szerkesztette Kalla Zsuzsa, 123–129. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997.

Prém József. „Egy magyar történeti festő”. Ország-Világ 1, 14. sz. (1880): 323.

Ratzky Rita, szerk. Családi levelek: Szendrey Júlia élete, pályája és levelezése Szendrey Máriával. Budapest: Athenaeum Kiadó, 2018.

Révész Emese. „A sajtókép mint kereskedelmi termék – az abszolutizmus kori illusztrált folyóiratok”. Magyar Könyvszemle 125, 4. sz. (2009): 409–436.

Révész Emese. Kép, sajtó, történelem: Illusztrált sajtó Magyarországon 1850–1870 között. Budapest: Argumentum Kiadó, 2015.

Rombay Dezső. „Az Orlay-család”. Pesti Napló, 1913. jan. 26., 35.

Rózsa György. „Petőfi képmásai: (Ikonográfiai tanulmány)”. Irodalomtörténet 39, 2. sz. (1951): 207–217.

Rózsa György. „Petőfi arca a képzőművészetben”. Kritika 1, 11. sz. (1972): 16–17.

Sárkány János, „A Petőfi-emlék felállítása Kis-Körösön”. Vasárnapi Ujság 9, 33. sz. (1862): 393.

Sárosi Gyula. „A »csárda romján«”. Hölgyfutár, 1858. máj. 8., 105.

Sinkó Katalin. „Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben”. Ethnographia 100, 1–4. sz. (1989): 121–154.

Sinkó Katalin. „Kontinuitás vagy a hagyomány újrateremtése? Történeti képek a 19. században”. In Mohács, szerkesztette B. Szabó János, Nemzet és Emlékezet, 471–478. Budapest: Osiris Kiadó, 2006.

Szalisznyó Lilla. „A Petőfi-dagerrotípia és az Egressy család: a szakirodalmi hagyomány és a források”. Irodalomismeret 29, 4. sz. (2018): 35–61.

Székely József. „Petőfi Debrecenben (Műlap a »Hölgyfutár«-hoz 1858-ra)”. Hölgyfutár, 1857. dec. 24., 1278.

Szelestey László. „Petőfi Debrecenben”, Hölgyfutár, 1857. dec. 23., 1271.

Szíj Béla. „Orlai Petrich Soma művészi kibontakozásának évei”. In A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, szerkesztette Csengeryné Nagy Zsuzsa és Doroghyné Fehér Zsuzsa, 185–198. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 1974.

Szilágyi Márton. „Toldy Ferenc mint középpont: Orlai Petrich Soma Kazinczy és Kisfaludy találkozását bemutató festményéről”. In Építész a kőfejtőben: Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára, szerkesztette Hites Sándor és Török Zsuzsa, 270–277. Budapest: Reciti Kiadó, 2010.

[Szilaj Pista]. „Vidék: Csigatelegráf Somogyból”. Hölgyfutár, 1858. febr. 19., 159; Hölgyfutár, 1858. márc. 15., 240.

Szokoly Viktor. Regényes rajzok: Petőfi Sándor ifjúkori éveiből. Pest: Vahot Imre Kiadása, 1859.

Szvoboda Dománszky Gabriella. „A Pesti Műegylet története: Vázlat”. Budapesti Negyed 9, 2–3. sz. (2001): 65–92.

Szvoboda Dománszky Gabriella. „Árak, méretek a 19. századi magyar történelmi festészetben”. Művészettörténeti Értesítő 52, 1–2. sz. (2003): 105–118.

Szvoboda Dománszky Gabriella. A Pesti Műegylet története: A képzőművészeti nyilvánosság kezdetei a XIX. században Pest-Budán. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 2007.

T. Szabó Levente. „Az irodalmi hivatásosodás és az írói szolidaritás új formái a 19. század közepén: A Magyar Írói Segélyegylet esete”. Irodalomtörténet 89, 3. sz. (2008): 347–377.

Tomori Anasztáz. „A »Mohács« csatakép ügyében”. Hölgyfutár, 1856. nov. 24., 1097.

Tomori Anasztáz. „Fölvilágosítás”. Hölgyfutár, 1856. dec. 3., 1030.

Tompa Mihály. „Levél Petőfihez: Bártfáról 1844”. In Tompa Mihály, Versei, 187–191. Pest: Heckenast Gusztáv, 1858.

Tóth Béla. „Petőfi Zoltán”. Pesti Hirlap, 1903. júl. 5., 2–3.

[Tóth Kálmán]. „Egy kis fölvilágositás”. Hölgyfutár, 1858. márc. 9., 220.

Tóth Kálmán. „Előfizetési fölhívás a »Hölgyfutár« Szépirodalom, társasélet, művészet és divat körébeli napilap 1858-dik évi folyamára”. Hölgyfutár, 1857. nov. 28., 1185.

[Vadnay Károly] N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1857. júl. 2., 668.

Vahot Imre. Petőfi Sándor. Budapesti Viszhang 4, 2. sz. (1856): 16.

Vahot Imre. „Rózsavölgyi Márk és Patikárius Ferkó”. In Vahot Imre, Emlékiratai, 374–395. Budapest: Khór és Wein, 1881.

Vas Gereben. „Petőfi Debrecenben (Képmagyarázat.)”. Hölgyfutár, 1857. dec. 16., 1247.

Vas Gereben. „Petőfi Debrecenben 1844-ben (Képmagyarázat.)”. Hölgyfutár, 1858. jan. 29., 91–92.

Vayer Lajosné. „Petőfi Sándor első szobra – Alexy Károly ismeretlen alkotása”. In A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959, szerkesztette Vargha Balázs, 37–41. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum – Képzőművészeti Alap Kiadó, 1959.

Vayerné Zibolen Ágnes. „Lotz Károly illusztrációi a „János vitéz”-hez”. In A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965–66, szerkesztette Baróti Dezső, 65–79. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum – Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, 1967.

Veress Endre. „Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász élete és munkái (Második közlemény)”. Erdélyi Múzeum 6, 2. sz. (1911): 1–32.

Veszprémi Nóra. „Barabás Miklós, Petőfi Sándor és az Utazó cigánycsalád: egy közös motívum a 19. századi magyar képzőművészetben és irodalomban”. Művészettörténeti Értesítő 51, 3–4. sz. (2002): 265–286.

[Zöld ördög], „A Kárpátok mellől”. Hölgyfutár, 1857. aug. 27., 853.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero