MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Cassius [Áldor Imre]. Magyarország fővárosa: Budapest leirása, képekkel. Pest: Heckenast Gusztáv, 1866.
Anderson, Benedict. Elképzelt közösségek: Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Fordította Sonkoly Gábor. Atelier füzetek. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Atelier, 2006.
Arany János. „Előrajz”. Szépirodalmi Figyelő 1, 1. sz. (1860. nov. 7.): 1–2.
Arany János. Levelezése író-barátaival 2. köt., Arany János hátrahagyott iratai és levelezése 4. Budapest: Ráth Mór, 1889.
Arany János. „Ártatlan dac”. In Arany János, Kisebb költemények, szerkesztette Voinovich Géza, 309. Arany János összes művei 1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951.
Arany János. „Ártatlan dacz”. In Arany János, Kisebb költemények 3. (1860–1882), szerkesztette S. Varga Pál, 138–139. Arany János Munkái. Budapest: Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2019.
Arany János. Levelezése (1852–1856). Szerkesztette Sáfrán Györgyi. Arany János összes művei 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.
Arany János. Levelezése (1857–1861). Szerkesztette Korompay H. János. Arany János összes művei 17. Budapest: Universitas Kiadó, 2004.
Arany János. Levelezése (1862–1865). Szerkesztette Új Imre Attila. Arany János összes művei 18. Budapest: Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2014.
Benkó Imre. Arany János tanársága Nagy-Kőrösön. Nagy-Kőrös: Ottinger Ede, 1897.
Bókay Árpád. „Milyen volt az 1860-as évek Pestje? I.”. Budapest 14, 12. sz. (1976): 36–39.
[Bókay Árpád]. Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember!: Egy jeles orvos a régi Pestről. Szerkesztette Buza Péter. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2003.
Bozsoki Petra. „A nőreprezentáció mint piaci tényező: A Családi Kör sikere és megszűnése”. In Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920, szerkesztette Török Zsuzsa, 167–190. Budapest: Reciti Kiadó, 2020.
Brake, Laurel. „»Time’s Turbulence«: Mapping Journalism Networks”. Victorian Periodicals Review 44, 2. sz. (2011): 115–127. DOI: 10.1353/vpr.2011.0015.
Buzinkay Géza. „A budapesti sajtónegyed kialakulása”. In Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban. Szerkesztette Szvoboda Dománszky Gabriella. Tanulmányok Budapest múltjából 28: Budapest Várostörténeti monográfiái 37. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999.
Csorba László. „A folyamatos gyarapodás időszaka”. Budapesti Negyed 6, 2–3. sz. (1998): 62–105.
Viharos [Gerő Ödön]. „A Belváros”, Az Ujság, 1914. ápr. 12., 87–88.
Gyimesi Emese. Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában: Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai, 1840–1870. Magyar családtörténetek: Források 2. Budapest: Gyimesi Emese, 2019.
Hevesi Lajos. Karcképek az ország városából. Szerkesztette Saly Noémi. Budapest: Kortárs Kiadó, 2015.
Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke. Budapest, az ikerfőváros, 1860–1890. A kísérőtanulmányt írta Buzinkay Géza. Budapest: Helikon Kiadó, 2003.
Krúdy Gyula. Bukfenc. A kultúra regénytára 1. Budapest: Kultúra Könyvkiadó Részvénytársaság, 1918.
Kútfalvi Oszkár. Újságpaloták. Irodalomtörténeti füzetek 122. Budapest: Akadémiai, 1991.
Nyilas Márta. Arany János Budapestje. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1957.
P. A. [Pákh Albert]. „Hol és mikép terem a Vasárnapi Ujság”. Vasárnapi Ujság 10, 1–2. sz. (1863. jan. 11., 1863. jan. 12.): 4–6, 15–18.
Rexa Dezső. „A Gránátos-utcza és épületei”. In Tanulmányok Budapest múltjából, szerkesztette Némethy Károly és Budó Jusztin, 177–208. Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 14. Budapest: Budapest Székesfőváros Kiadása, 1943.
Ruttkay Veronika. „Arany Jánosné levelei tükrében”. Irodalomismeret 9, 1–2. sz. (1998): 155–171.
Shannon, Mary L. Dickens, Reynolds, and Mayhew on Wellington Street: The Print Culture of a Victorian Street. Farnham–Burlington: Ashgate, 2015. DOI: 10.4324/9781315577067.
Solymossy Pál. „Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Könyvnyomdája”. Gutenberg 2, 4. sz. (1867): o. n. [mellékletben]
Széchenyi István. „Pesti por és sár”. In Töredékek gróf Széchenyi István fennmaradt kézirataiból, 2. köt., szerkesztette Török János, 1–138 (Pest: Heckenast Gusztáv, 1866).
Sz. J. [Szendrey Júlia]. „A Mikulás”, Koszorú 1, 2:24. sz. (1863. dec. 13.): 569–571.
Szendrey Júlia. Elbeszélései és meséi. Szerkesztette Gyimesi Emese. Budapest: Szendrey Júlia-kutatás: Gyimesi Emese, 2021.
Tomsics Emőke. „Az elsüllyedt Belváros”. Budapesti Negyed 1, 2. sz. (1993): 31–48.
Tomsics Emőke. „Valóság, tervek, ábrándok: Civil vélemények és elképzelések Buda-Pestről az 1860-as években”. Budapesti Negyed 15, 2. sz. (2007): 147–178.
Tomsics Emőke. „A láthatatlan Belváros: A Belváros mentális képének változása a fényképek tükrében, a 19. század második felében”. Tanulmányok Budapest múltjából 36 (2012): 207–252.
Tomsics Emőke. Budapest Atlantisza. Budapest: Városháza Kiadó, 2015.
Török Zsuzsa és Zeke Zsuzsanna. Az Arany család tárgyai: Tárgykatalógus. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018.
Török Zsuzsa, „Periodika-tudomány, periodika-kutatás: Az angolszász paradigma”, Irodalomtörténeti Közlemények 126 (2022): 221–245. DOI: 10.56232/ItK.2022.2.03.
Vajda János. Publicisztikai írások 1. Szerkesztette Miklóssy János, Seres József és M. Varró Judit. Vajda János összes művei 7. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
