MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Arany János. Hátrahagyott levelezése iró-barátaival. Első kötet. Szerkesztette Arany László, Budapest: Ráth Mór, 1888.
Arany János. Prózai művek 2.: 1860–1882. Szerkesztette Németh G. Béla. Arany János összes művei 11. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.
Arany János. Levelezése (1857–1861). Szerkesztette Korompay H. János. Arany János összes művei 17. Budapest: Universitas Kiadó, 2004.
Arany János. Levelezése (1862–1865). Szerkesztette Új Imre Attila. Arany János összes művei 18. Budapest: Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2014.
Arany János. Lapszéli jegyzetek. Folyóiratok I. Szerkesztette Hász-Fehér Katalin. Arany János munkái: Lapszéli jegyzetek. Budapest: Universitas – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.
Bódy-Márkus Rozália. „»Neki az irodalom eszköz, nem cél«? Heckenast Gusztáv periodikái 1837–1874”. In A vállalkozó és a kultúra: Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó (1811–1878), szerkesztette Lipták Dorottya, 179–218. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó – Eszterházy Károly Főiskola, 2012.
Bourdieu, Pierre. „The Forms of Capital”. In Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education, szerk. John G. Richardson, 241–258. Westport, CT: Greenwood, 1986.
Bourdieu, Pierre. „Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke”. In A társadalmi rétegződés komponensei, szerk. Angelusz Róbert, 156–177. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999.
Császtvay Tünde. „Mennyi az annyi? Az 1849 utáni írók sokismeretlenes egyenlete – kis módszertani, bevezető gondolatok”, Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 30–52.
Csengery Antal. Hátrahagyott iratai és feljegyzései. tan. Br. Wlassics Gyula. Szerkesztette Dr. Csengery Lóránt. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1928.
Debreczeni István, szerk. Az Arany Múzeum története és katalógusa. Szatmárnémeti: Szabadsajtó Rt., é. n. [1920]
Dede Franciska. „Tudomány, művelődés, közhasznúság: Heckenast Gusztáv magyar nyelvű tudományos, ismeretterjesztő és közhasznú kiadványai”. In A vállalkozó és a kultúra: Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó (1811–1878), szerkesztette Lipták Dorottya, 135–178. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó – Eszterházy Főiskola, 2012.
Dillane, Fionnuala. „What is a Periodical Editor?: Types, Models, Characters, and Women”. Journal of European Periodical Studies 6, 1. sz. (2021): 7–24.
Fazekas Júlia. „Hogyan alakította folyóiratait Arany János? Szerkesztői tevékenysége a Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú című lapok kontextusában”. In „Ősszel”: Arany János és a hagyomány, szerkesztette Szilágyi Márton, 71–94. Budapest: Universitas Kiadó, 2018.
Füzér Katalin. „A bizalom társadalomelmélete és a társadalmi tőke szociológiaelmélete”. Századvég 20, 78. sz. (2015): 5–16.
Gelencsér Károly. Arany János folyóiratai. Budapest: k. n., 1936.
Hansági Ágnes. Tárca – regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei. Budapest: Ráció, 2014.
Hász-Fehér Katalin. „A sorozatról és a jelen kötetről”. In Arany János, Lapszéli jegyzetek: Folyóiratok I., szerkesztette Hász-Fehér Katalin, 7–89. Arany János munkái: Lapszéli jegyzetek. Budapest: Universitas – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.
Hites Sándor. „Gazdaság, pénz, piac, üzlet, irodalom: a New Economic Criticism”, Helikon 57, 4. sz. (2011): 467–496.
Hites, Sándor. „Between Social Duty and the Greed of Giving: On Philantrocapitalism and Gift-Patriotism”. Comparative Literature Studies 56, 3. sz. (2019): 469–486.
Hites Sándor. „Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák”. In „Megint ’s megint – szünetlen”: Egy újabb Széchenyi-évforduló termése, szerkesztette Dobszay Tamás, 99−121. Századok könyvek. Budapest: Magyar Történelmi Társulat– Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, 2022.
Hites, Sándor. „A Pandora’s Box of National Hostility?: The Széchényis and Aristocratic Donations in Nineteenth Century East-Central Europe”. In The Dangers of Gifts from Antiquity to the Digital Age, szerkesztette Alexandra Urakova, Tracey A. Sowerby és Tudor Sala, 101–124. New York – London: Routledge, 2023.
H. Törő Györgyi. „Jókai hírlapírói és szerkesztői munkássága a forradalom és szabadságharc leverését követő első évtizedben (1850–1860)”. In Jókai Mór, Cikkek és beszédek 4, 1850–1860, I. rész, szerkesztette H. Törő Györgyi, 533–570. Jókai Mór összes művei: cikkek és beszédek 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.
Jackson, Leon. The Business of Letters: Authorial Economies in Antebellum America. Stanford: Stanford University Press, 2008.
Jókai Mór. Levelezése (1833–1859). Szerkesztette Kulcsár Adorján. Jókai Mór összes művei: Levelezés 1. Budapest: Akadémiai, 1971.
Kaba Eszter. „»…íme ez az ember, aki iránt a magyar irodalom hálával tartozik«: Heckenast Gusztáv szépírói ár-adata”. In A vállalkozó és a kultúra: Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó (1811–1878), szerkesztette Lipták Dorottya, 101–134. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó – Eszterházy Főiskola, 2012.
King, Andrew. „Periodical Economics”. In The Routledge Handbook to Nineteenth-Century British Periodicals and Newspapers, szerkesztette Andrew King, Alexis Easley és John Morton, 60–74. London–New York: Routledge, 2016.
Keresztury Dezső. „»Se dicsekedni ösztönt, se pirulni okot«: Arany, az igazgató-szerkesztő”. Irodalomtörténet 18(68), 2. sz. (1986): 279–315.
Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk. A magyar sajtó története II/1: 1848–1867. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Kristóf György. „Hogyan lett gróf Mikó Imre munkatársa az Arany János folyóiratának?”. Pásztortűz 10, 7. sz. (1930): 150–152.
Lakatos Éva. „Lapkiadás mint üzlet, II.”. Magyar Könyvszemle 109, 2. sz. (1993): 178–191.
Lakatos Éva. „Versenyfutás a példányszámnövelésért és az előfizetőkért”. In Lakatos Éva, Sikersajtó a századfordulón: Sajtótörténeti megközelítések, 38−50. Budapest: Balassi Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2004.
Margócsy István. „»…Mint napszámos nyúlok iróeszközömhöz…«: Az irodalmi tevékenység mint munka és vállalkozás: Vázlat a 19. századról”. Studia Litteraria 60, 3–4. sz (2021): 7–29.
Nyilas Márta. Arany János Budapestje. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1957.
P. A. [Pákh Albert]. „Hol és mikép terem a Vasárnapi Ujság”. Vasárnapi Ujság 10, 1–2. sz. (1863. jan. 11., 1863. jan. 12.): 4–6, 15–18.
Olosz Katalin. „»Iszonyu volt a’ harcz mely szívem és eszem közt folyt«: Arany Juliska és Szabó Sámuel kapcsolatának története korabeli levelek tükrében”. Irodalomismeret 32, 3. sz. (2022): 4–136.
Patten, Robert és Finkelstein, David. „Editing Blackwood’s or What do Editors Do?”. In Print Culture and the Blackwood Tradition, szerkesztette David Finkelstein. Toronto: University of Toronto Press, 2006.
Rákai Orsolya. „A szférák zenéje és a mocskos anyagiak: Az autonóm és heteronóm hierarchia kérdései a 20. század első harmadának hazai irodalmi életében”. Híd 80, 6. sz. (2016): 64–73.
Rákai Orsolya. „A »cudar porkoláb«: Az irodalom »mellékállásainak« kritikai következményei a 20. század elején”. Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 154–169.
Szabó-Reznek Eszter. „Az ajándékozás formái Jókai Mór félszázados írói jubileumán”. In Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben, szerkesztette Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, 179–192. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
Szilágyi Márton. „Az utolsó magyar”: Arany János élete és költészete. Osiris Irodalomtörténet. Budapest: Osiris, 2023.
Tompa Mihály. „Könyvkiadási gyönyörüségek”. Pesti Divatlap 5, 15. sz. (1846): 290–292.
Török Zsuzsa. „Családi és szociális kapcsolatok”. In Török Zsuzsa és Zeke Zsuzsanna, Az Arany család tárgyai: Tárgykatalógus, 109–113. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018.
Török Zsuzsa. „Apostol vagy kalmár: A lapszerkesztő helyzete a 19. század közepén”. Irodalomtörténeti Közlemények 126, 6. sz. (2022): 711–743.
T. Szabó Levente. „A modern irodalmár hivatás kialakulásának társadalomtörténete: Módszertani vázlat a társadalom és irodalomtörténet kapcsolatának új irányához”. Korunk 19, 5. sz. (2008): 104–115.
T. Szabó Levente. „A modern magyar szerzőség feltalálása és ideológiái: a szerzői jog első magyar törvényéről”. Helikon 57, 4. sz. (2011): 570–591.
T. Szabó Levente. „A magyar irodalmi-színházi filantrokapitalizmus kezdetei a 19. század közepén”. In Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben, szerkesztette Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, 109–136. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
T. Szabó Levente. „Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén”. In Kapitalizmus és irodalomtörténet, szerkesztette András Csaba és Hites Sándor, 201–218. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
Új Imre Attila, „A Koszorú megszűnésének okai és körülményei”. In A két Arany: Összehasonlító tanulmányok: A Csonka-toronybeli Arany János Múzeum centenáriumára rendezett nagyszalontai konferencia (1999. augusztus 27–29.) anyagából, szerkesztette Korompay H. János, 50–66. Budapest: Universitas, 2002.
V. Busa Margit, szerk. Magyar sajtóbibliográfia (1850–1867). Budapest: OSZK, 1996.
Vaderna Gábor. Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány. Budapest: Reciti, 2020.
Voinovich Géza. Arany János életrajza, 1860–1882. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1938.
Völgyesi Orsolya. „Tóth Kálmán és az 1850-es, 1860-as évek irodalmi élete”. Irodalomismeret 32, 4. sz. (2022): 26–42.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
