MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Arany László. „Porzó tárczalevelei”. Budapesti Szemle 19, 37. sz. (1879): 217–223.
Barbier, Frédéric és Bertho Lavenir, Catherine. A média története: Diderot-tól az internetig. Fordította Balázs Péter. Budapest: Osiris, 2004.
Báttaszéki Lajos. „Fővárosi tárczaírók”. In Báttaszéki Lajos, Fővárosi genreképek, 100–108. Nagyvárad: Hügel Ottó, 1867.
Benjamin, Walter. „Motívumok Baudelaire költészetében”. Fordította Bizám Lenke. In Walter Benjamin, Kommentár és prófécia, 228–276. Budapest: Gondolat, 1969.
Berger Viktor. Az életvilág mediatizálódása. Budapest: L’Harmattan, 2023.
Berman, Marshall. All That Is Solid Melts Into Air: The Experience of Modernity. New York: Penguin Books, 1982.
Buzinkay Géza. „A két Ágai: Porzó és Csicseri Bors”. Budapesti Negyed 16, 2 sz. (2008): 272–286.
Crary, Jonathan. A megfigyelő módszerei: Látás és modernitás a 19. században. Fordította Lukács Ágnes. Budapest: Osiris, 1999.
Eckstein, Ernst. Beiträge zur Geschichte des Feuilletons. Leipzig: Verlag von Johann Friedrich Hartknoch, 1876.
Faulstich, Werner. Medienwandel im Industrie- und Massenzeitalter (1830–1900). Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2004.
Frank, Gustav és Scherer, Stefan. „Zeit-Texte: Zur Funktionsgeschichte und zum generischen Ort des Feuilletons”. Zeitschrift für Germanistik 22, 3. sz. (2012): 524–540.
Greguss Ágost. „Porzóhoz”. In Ágai Adolf, Porzó tárcza-levelei, V–XVI. Budapest: Athenaeum, 1877.
Grøtta, Marit. Baudelaire's Media Aesthetics: The Gaze of the Flâneur and 19th-Century Media. London: Bloomsbury, 2015.
Gyáni Gábor. „A nagyváros mint tapasztalat: Identitás és imázs”. in Gyáni Gábor, Budapest – túl jón és rosszon (Budapest: Napvilág, 2008), 113–134.
Gyáni, Gábor. „Metropolitan Development and Modernity. A Phenomenological Approach”, Coactivity: Philosophy, Communication 25 (2017): 145–154
Hanák Péter. „Polgárosodás és urbanizáció: Bécs és Budapest városfejlődése a 19. században”. In Hanák Péter, A Kert és a Műhely, 18–51. Budapest: Balassi, 1999.
Hansági Ágnes. Tárca – regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei. Budapest: Ráció, 2014.
Harvey, David. Paris, Capital of Modernity. New York – London: Routledge, 2005.
Hepp, Andreas. Deep Mediatization. London – New York: Routledge, 2020.
Kauffmann, Kai. „Es ist nur ein Wien!” Stadtbeschreibungen von Wien 1700 bis 1873. Wien: Böhlau, 1994.
Kauffmann, Kai. „Narren der modernen Kultur: Zur Entwicklung der Wochenplauderei im Wiener Feuilleton 1848–1890”. In Literarisches Leben in Österreich 1848–1890, szerkesztette Klaus Aman, Hubert Lengauer és Karl Wagner, 343–359. Wien–Köln–Weimar: Böhlau Verlag, 2000.
Kardeván Lapis Gergely. „Petőfi sétálni megy: Avagy a séta poétikája az 1840-es évek városirodalmában és Petőfinél”. Irodalomtörténet 100, 3. sz. (2019): 235–256.
Kernmayer, Hildegard. „Sprachspiel nach besonderen Regeln: Zur Gattungspoetik des Feuilletons”, Zeitschrift für Germanistik 22, 3. sz. (2012): 509–524.
Kernmayer, Hildegard és Jung, Simone, szerk. Feuilleton: Schreiben an der Schnittstelle zwischen Journalismus und Literatur. Bielefeld: Transcript Verlag, 2017.
Márkus György. „A kultúra útjai: Az előkelő kultúrától a magaskultúráig, a népszerű kultúrától a tömegkultúráig”. (Erdélyi Ágnes bevezetőjével), BUKSZ 28, 2. sz. (2016): 122–138.
Meltzer, Françoise. Seeing Double: Baudelaire’s Modernity. Chicago–London: The Univerity of Chicago Press, 2011.
Müller, Lothar. „Die Großstadt als Ort der Moderne: Über Georg Simmel”. In Großstadtdarstellungen zwischen Moderne und Postmoderne, szerk. Klaus R. Scherpe, 14–36. Reinbeck bei Hamburg: Rowohlt, 1988.
Révész Emese. Kép, sajtó, történelem: Illusztrált sajtó Magyarországon 1850–1870 között. Budapest: Argumentum – Országos Széchényi Könyvtár, 2015.
Simmel, Georg. „A nagyváros és a szellemi élet”. In Georg Simmel, Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, fordította Berényi Gábor, szerkesztette Szaniszló Ákos, 223–233. Budapest: Novissima Kiadó, 2001.
Szajbély Mihály. „A médiatörténet és a sajtótörténet viszonyáról”, Médiakutató 6, 1. sz. (2005): 71–79.
Tester, Keith. szerk. The Flâneur. London – New York: Routledge, 1994.
Tóth Benedek. „A mindennapi élet mediatizációjának stratégiái a 19. század második felének bécsi és pesti napilapjaiban”, Apertúra 11, 2. sz. (2016). Hozzáférés: 2024. 04. 24. http://uj.apertura.hu/2016/tel/toth-a-mindennapi-elet-mediatizaciojanak-strategiai-a-19-szazad-masodik-felenek-becsi-es-pesti-napilapjaiban/
Tóth Benedek. „A flâneur mint típus és mint analitikus kategória” Acta Historiae Litterarum Hungaricum. Acta Universitatis Szegediensis 37–38 (2022), 153–167.
Tóth Benedek. Nagyváros, sajtó, modernitás: Tárcaszerű beszédmód és városábrázolás a 19. század második felének sajtószövegeiben. Balatonfüred: Tempevölgy, 2025.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
