MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
(Cz. K.) [Czigány Károly?], „A magyar drámairók helyzetéről”, Fővárosi Lapok, 1874. júl. 30., 752–753.
(Fk.) [Falk Miksa]. „Pest, február 21.”. Pesti Napló, 1859. febr. 22., [2.]
(Fk.) [Falk Miksa]. „Pest, március 31.”. Pesti Napló, 1859. ápr. 1., [2.].
(Fk.) [Falk Miksa]. „Pest, március 9.”. Pesti Napló, 1859. márc. 10., [2.]
Ambrus Zoltán. „Irodalom és újságírás”. Szerda 1, 1. sz. (1906): 1–16.
Ambrus Zoltán. „Irodalom és újságírás”. In A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1910. évre: Utazás az ujságirás körül, szerkesztette Szerdahelyi Sándor, 3–28. Budapest, 1910.
Ambrus Zoltán. Vezető elmék: Irodalmi karcolatok. Budapest: Révai, 1913.
Bisztray Gyula. „Jegyzetek”. In Mikszáth Kálmán, Elbeszélések VI. (1881–1882): A tót anyafiak, A jó palócok, szerkesztette Bisztray Gyula. Mikszáth Kálmán összes művei 32. 203–438. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.
Császtvay Tünde. „A Hét bagoly esete a magyar irodalomban”. Budapesti Negyed 5, 2–3. sz. (1997): 243–264.
Császtvay Tünde. „Jegyzetek”. In Reviczky Gyula összes verse I–II., szerk. Császtvay Tünde, 664–666. Budapest: Argumentum Kiadó, 2004.
Császtvay Tünde. Kettős tükörben: Mikszáth Kálmán élete és kora. Budapest: Osiris Kiadó, 2024.
Egy ismeretlen [Mikszáth Kálmán]. Tisza Lajos és udvara Szegeden: Fény- és árnyképek. Budapest: Grimm Gusztáv, 1880.
György Aladár. „Az írói tulajdonjog érdekében”. Magyar Polgár, 1874. jan. 4., 1–2.
Gyulai Pál. „Tiltakozás”. Pesti Napló, 1874. febr. 14. [reggeli kiadás], [3].
Gyulai Pál. „Deák Ferencz levelei b. Wesselényi Miklóshoz”. Pesti Napló, 1874. jún. 14. [reggeli kiadás], [1].
Gyulai Pál. „Petőfi költeményei s az irói tulajdonjog”. Pesti Napló, 1874. okt. 15. [reggeli kiadás], [1–2].
Gyurgyák János. A zsidókérdés Magyarországon: Politikai eszmetörténet. Budapest: Osiris Kiadó, 2001.
Hajdu Péter. Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza rejtelmei. Irodalomtörténeti füzetek. Budapest: Argumentum Kiadó, 2010.
Hász-Fehér Katalin. „Utószó Mikszáth Kálmán elbeszéléseihez”. In Mikszáth Kálmán, A lohinai fű és más elbeszélések, szerk. Hász-Fehér Katalin, A magyar próza klasszikusai 56, 287–294. Budapest: Unikornis Kiadó, 1998.
Herczeg Ferenc. „Mikszáth Kálmán emlékezete”. Az Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 20, 6. sz. (1927–1930): 3–21.
Jókai Mór. „Hát mi feltámadunk-e még?: Kérdő szó Jókai Mórtól”, A Hon, 1880. márc. 28. [reggeli kiadás], [1.]
Kovács Máté. „Az olvasóközönség, könyvkiadás, könyvtárak a dualizmus korában”. In A könyv és könyvtár a fiatal magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig, szerkesztette Kovács Máté, 74–119. Budapest: Gondolat Kiadó, 1970.
Kövér György. A tiszaeszlári dráma: Társadalomtörténeti látószögek. Budapest: Osiris Kiadó, 2011.
Mikszáth Kálmán. „Az ujságfaló: Fővárosi tárca”. Fővárosi Lapok, 1875. jan. 23., 76–77.
Mikszáth Kálmán. „Az első nap”. Szegedi Napló, 1878. aug. 3.
Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona visszaemlékezései. Szerkesztette Beöthy Zsolt. A kísérőtanulmányt írta Rubinyi Mózes. Budapest: Athenaeum Kiadása, 1922.
Mikszáth Kálmán. „Az írói tulajdonról [Nógrádi Lapok 44–52. sz., november 1. – december 27.]”. In Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok II. (1874−1875), szerkesztette Bisztray Gyula, Mikszáth Kálmán összes művei 52, 21–49. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964.
Mikszáth Kálmán. „Az első nap”. In Mikszáth Kámán, Cikkek és karcolatok V (1878), szerkesztette Nacsády József, Mikszáth Kálmán összes művei 55, 120. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966.
Mikszáth Kálmán. „A névtelenség: vagyis: Az úr pokolban is úr” [Szegedi Napló, 1880]. In Mikszáth Kálmán Cikkek és karcolatok VIII. (1880. január – május), szerkesztette Nacsády József. Mikszáth Kálmán összes művei 58. 14–17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969.
Mikszáth Kálmán. Cikkek és karcolatok XVI (1883. április–augusztus). Szerkesztette Rejtő István. Mikszáth Kálmán összes művei 66. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972.
Mikszáth Kálmán. „Mikor a hóhért akasztják [1893]”. In Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok XXXII (1893. január–1893. december), szerkesztette Sz. Garai Judit és Rejtő István, Mikszáth Kálmán összes művei 82, 37–43. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.
Móricz Zsigmond. „Mikszáth Kálmán”. Nyugat 3, 11. sz. (1910): 713–717.
N. n. „A Kisfaludy-társaság XXV-ik közülése”. A Hon, 1874. febr. 9. [esti kiadás], [2].
N. n. „A magyar írók és művészek társaságának rendes közgyűlése”, A Hon, 1874. jan. 12. [esti kiadás], [2].
N. n. „A német politikai lapok heti szemléje”. Politikai Ujdonságok 6, 32. sz. (1860): 499−500.
N. n. „Az 1867-iki évben…”. A Hon, 1872. szept. 22. [esti kiadás], 2.
N. n. „Az irodalmi tulajdon”. Pesti Napló, 1874. jan. 15. [esti kiadás], [2].
N. n., „Colibriász”. Bolond Miska 15, 8. sz. (1874): 32.
N. n. „Mikszáth János”. Magyarország és a Nagyvilág 9, 17. sz. (1873): 208.
N. n. „Mikszáth Kálmán”. A Hon, 1873. ápr. 23. [esti kiadás], 2.
N. n. „Mikszáth Kálmán utolsó kézirata”. Magyar Figyelő 1, 1. sz. (1911): 107–109.
N. n. „Művészi tulajdon megsértése”. Ellenőr, 1874. jan. 28., [3].
N. n. „Pályázati eredmény”. Pesti Napló, 1871. jún. 18. [reggeli kiadás], 3.
N. n. „Újdonságok”. Szegedi Napló, 1878. aug. 1., [3.]
Nacsádi [sic!] József. „Mikszáth Kálmán Szegeden”. Tiszatáj 7, 3. sz. (1953): 170–185.
Rejtő István. „Mikszáth Kálmán és a tiszaeszlári vérvádper”. Irodalomtörténet 54, 1. sz. (1972): 122–152.
Schöpflin Aladár. „Mikszáth Kálmán”. In Schöpflin Aladár, Magyar írók: Irodalmi arcképek és tollrajzok, 30–54. Budapest: Nyugat Kiadása, 19192.
Tersztyánszky Gábor, Káldy Ferencz, Csapó Miklós és Fernecz Pál. „Nyilatkozat”. A Hon, 1869. okt. 27. [esti kiadás], [3].
Törs Kálmán. „Mikszáth Kálmán”. Vasárnapi Ujság 29, 16. sz. (1882): 241–243.
Várdai Béla. Mikszáth Kálmán. Budapest: Franklin-Társulat, 1910.
Várdai Béla. Mikszáth Kálmán. Költők és írók: Élet és jellemrajzok az irodalom köréből. Budapest: Franklin-Társulat, 1910.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
