7. Összefoglalás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1074/#m1296anyt_37_1074 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1074/#m1296anyt_37_1074)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1074/#m1296anyt_37_1074)
Tanulmányomban azt az északnyugat-szibériai nyelvekben megfigyelhető szintaktikai megszorítást tárgyaltam, amely megakadályozza, hogy kérdőszós kifejezés az ige mögötti pozícióba kerüljön. Mivel ezek a nyelvek alapvetően SOV szórendűek, ez a szabály önmagában nem igényelne részletesebb magyarázatot. Amint azonban a tanulmányban bemutattam, e nyelvekben nem igevégű szerkezetek is előfordulnak. Az ige mögötti pozícióban megjelenhet hozzáfűzés (afterthought), amelyet mindegyik vizsgált nyelvben ki lehet mutatni. Továbbá az erdei enyecben, a nganaszanban és a dolgánban megengedett az ún. háttérbe helyezés (backgrounding) is, amikor a mondatban a főhangsúly az igére esik, és minden más, nem hangsúlyos elem az ige utáni tartományba kerül. Végül, a nganaszanban és a dolgánban találunk példát ige utáni fókuszra is, valamint azt is feltételezik, hogy a dolgánban neutrális mondat is lehet nem igevégű.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1075/#m1296anyt_37_1075 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1075/#m1296anyt_37_1075)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1075/#m1296anyt_37_1075)
E nyelvekben a kérdőszós kifejezés az ige előtti tartományban látszólag in situ marad, vagyis nem kerül kiemelésre eredeti pozíciójából. Ugyanakkor kimutattam, hogy a kérdő mondat szerkezetében van egy magasabb pozícióban álló, zéró alakú kérdő operátor, amely köti az in situ kérdőszós kifejezést. Ezt támasztja alá az, hogy a kérdőszós kifejezés bizonyos esetekben határozatlan névmási értelmezést kaphat, valamint, hogy a tundrai nyenyec többszörös kérdésben az első, magasabb pozícióban elhelyezkedő kérdőszói tárgy topik szerepű is lehet, amit az igén kiváltott tárgyi egyeztetés mutat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1076/#m1296anyt_37_1076 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1076/#m1296anyt_37_1076)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1076/#m1296anyt_37_1076)
A tanulmányban két lehetséges magyarázatot mutattam be a kiegészítendő kérdésekben megfigyelt megszorítás levezetésére. Az egyik az információszerkezeti megközelítés, amely azt feltételezi, hogy azokban a nyelvekben, ahol nem állhat egyébként fókusz az ige után, nem jelenhet meg kérdőszós kifejezés sem ebben a pozícióban. Ez a levezetés képes megmagyarázni azokat az eseteket, amikor az ige mögött csak hozzáfűzött és/vagy háttérbe helyezett összetevő jelenik meg, viszont nem tudja indokolni, hogy amennyiben az ige mögött fókusz is állhat, akkor miért nem fordulhat elő ott kérdőszós kifejezés is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1077/#m1296anyt_37_1077 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1077/#m1296anyt_37_1077)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1077/#m1296anyt_37_1077)
A másik megközelítés az ige előtti in situ kérdőszós kifejezés szintaktikai levezetéséből indul ki, és azt feltételezi, hogy a kérdőszós kifejezések ezekben a tárgyalt nyelvekben összetettek, egy magasabb szintaktikai pozícióban álló testetlen kérdő operátort és egy általában in situ kérdő névmást tartalmaznak. Ez a kérdő operátor köti a kérdő névmást, amely nem valósul meg akkor, amikor a kérdő névmás az ige mögé kerül, mivel a néma operátor hatóköre nem terjed ki arra a tartományra.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
