1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikk fókuszában álló udmurt egy napjainkban alapvetően jól ismert és alaposan dokumentált uráli nyelv, amely az anyanyelvi beszélők számának csökkenő tendenciája ellenére széles körben kutatott és bizonyos értelemben a fejlődő nyelvek közé tartozik (többek között a napjainkban is zajló nyelvújítási folyamat miatt, vö. Salánki 2007). Az elmúlt években számos nyelvész foglalkozott az udmurt egyes nyelvtani jelenségeivel, sok esetben tágabb összehasonlító kutatás részeként (Havas et al. 2023; Kubitsch et al. 2023). Az udmurt nyelvvel kapcsolatban is tért nyert a mára kimondottan divatossá vált evidencialitás-kutatás (vö. Kubitsch 2019; 2021; Szabó 2020; 2022a), amely az udmurt esetében szoros összefüggésben van a múltidő-rendszerrel. Éppen ezért a múlt idők formai és funkcionális szempontból is jól kutatottak, ezzel szemben a szintetikus és az analitikus múlt idők közötti kronologikus viszony teljes mértékben elhanyagolt kutatási terület (vö. Bartens 2000; Winkler 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikkben részletesen vizsgálom Bybee és Dahl (1989, 76) állítását, mely szerint egy kopulát és múlt idejű particípiumot tartalmazó rezultatív szerkezetekből fejlődtek ki a kopula nélküli szintetikus alakok. Az udmurttal kapcsolatban szintén egy rezultatív szerkezetet feltételezünk kiindulási pontnak (Szabó 2022b), ugyanakkor kopulás előfordulása véleményem szerint nem illeszkedik Bybee és Dahl (1989, 76) eredményeihez. Tanulmányomban amellett igyekszem érvelni, hogy az udmurt nyelvben az analitikus, vagyis összetett múlt idejű igei formák későbbi fejlemények, mint szintetikus, vagyis egyszerű párjaik. A két szerkezettípus formai és funkcionális fejlődése párhuzamosan történhetett, aminek során a szintetikus alak bizonyos (főleg funkcionális) fázisai adták az alapot az összetett igei formák kifejlődéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikk második pontjában röviden ismertetem az udmurt nyelv általános tulajdonságait, majd a harmadik pontban tárgyalom részletesebben az igeidő-rendszert, azon belül is a múlt időket kiemelve. A szintetikus és analitikus múlt időknek a szakirodalom által vizsgált viszonyáról a negyedik pontban szólok. Az ötödik rész taglalja az elmélet kifejtését, valamint a tipológiai kutatások alapján felállított korábbi elméletet. Hipotézisem alátámasztására a hatodik pontban kerül sor, ahol a szóban forgó igei alakok történeti elemzését és a mai nyelvállapotban tapasztalt funkcionális-szemantikai jellemzőit helyezem fókuszba. Emellett kitérek az alapnyelvre rekonstruált, a témát érintő releváns elemekre és tulajdonságokra, illetve röviden elemzem az udmurt legközelebbi rokon nyelvében, a komiban a kapcsolódó igei alakok formai és funkcionális jegyeit.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave