1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1195/#m1296anyt_37_1195 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1195/#m1296anyt_37_1195)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1195/#m1296anyt_37_1195)
A cikk fókuszában álló udmurt egy napjainkban alapvetően jól ismert és alaposan dokumentált uráli nyelv, amely az anyanyelvi beszélők számának csökkenő tendenciája ellenére széles körben kutatott és bizonyos értelemben a fejlődő nyelvek közé tartozik (többek között a napjainkban is zajló nyelvújítási folyamat miatt, vö. Salánki 2007). Az elmúlt években számos nyelvész foglalkozott az udmurt egyes nyelvtani jelenségeivel, sok esetben tágabb összehasonlító kutatás részeként (Havas et al. 2023; Kubitsch et al. 2023). Az udmurt nyelvvel kapcsolatban is tért nyert a mára kimondottan divatossá vált evidencialitás-kutatás (vö. Kubitsch 2019; 2021; Szabó 2020; 2022a), amely az udmurt esetében szoros összefüggésben van a múltidő-rendszerrel. Éppen ezért a múlt idők formai és funkcionális szempontból is jól kutatottak, ezzel szemben a szintetikus és az analitikus múlt idők közötti kronologikus viszony teljes mértékben elhanyagolt kutatási terület (vö. Bartens 2000; Winkler 2001).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1196/#m1296anyt_37_1196 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1196/#m1296anyt_37_1196)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1196/#m1296anyt_37_1196)
A cikkben részletesen vizsgálom Bybee és Dahl (1989, 76) állítását, mely szerint egy kopulát és múlt idejű particípiumot tartalmazó rezultatív szerkezetekből fejlődtek ki a kopula nélküli szintetikus alakok. Az udmurttal kapcsolatban szintén egy rezultatív szerkezetet feltételezünk kiindulási pontnak (Szabó 2022b), ugyanakkor kopulás előfordulása véleményem szerint nem illeszkedik Bybee és Dahl (1989, 76) eredményeihez. Tanulmányomban amellett igyekszem érvelni, hogy az udmurt nyelvben az analitikus, vagyis összetett múlt idejű igei formák későbbi fejlemények, mint szintetikus, vagyis egyszerű párjaik. A két szerkezettípus formai és funkcionális fejlődése párhuzamosan történhetett, aminek során a szintetikus alak bizonyos (főleg funkcionális) fázisai adták az alapot az összetett igei formák kifejlődéséhez.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1197/#m1296anyt_37_1197 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1197/#m1296anyt_37_1197)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1197/#m1296anyt_37_1197)
A cikk második pontjában röviden ismertetem az udmurt nyelv általános tulajdonságait, majd a harmadik pontban tárgyalom részletesebben az igeidő-rendszert, azon belül is a múlt időket kiemelve. A szintetikus és analitikus múlt időknek a szakirodalom által vizsgált viszonyáról a negyedik pontban szólok. Az ötödik rész taglalja az elmélet kifejtését, valamint a tipológiai kutatások alapján felállított korábbi elméletet. Hipotézisem alátámasztására a hatodik pontban kerül sor, ahol a szóban forgó igei alakok történeti elemzését és a mai nyelvállapotban tapasztalt funkcionális-szemantikai jellemzőit helyezem fókuszba. Emellett kitérek az alapnyelvre rekonstruált, a témát érintő releváns elemekre és tulajdonságokra, illetve röviden elemzem az udmurt legközelebbi rokon nyelvében, a komiban a kapcsolódó igei alakok formai és funkcionális jegyeit.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
