Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.
›
V. Diakrón összefüggések az udmurt szintetikus és analitikus múlt idők között
›
6. Az elmélet alátámasztása
›
6.4. Az uráli alapnyelv tulajdonságai

6.4. Az uráli alapnyelv tulajdonságai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapnyelv szempontjából az a jelenség, amelyet részletesebben kell tárgyalnunk, a particípiumi szerkezetek kopulás előfordulása. Havas (2018) állítása szerint az ősiségben a particípiumok állítmányi helyzetben kopula nélkül jelentek meg. Elméletét a következőkre alapozza. Egyrészt leszögezi, hogy az alapnyelv egészen biztosan rendelkezett particípium-rendszerrel, mely több uráli nyelvben is rekonstruálható. Másrészt úgy véli, hogy a particípiumok ősibb keletkezésűek, mint a finit igei formák, de mindenesetre biztosan korábbi keletkezésűek, mint a teljes finit paradigmák (2018, 179–181).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző többek között amellett érvel, hogy a particípiumok eredetileg predikátumi szerepben, és nem melléknévként jelentek meg egy közlés során, s ehhez érvként hozza fel, hogy a kopulás szerkesztésmód nem mindig terjed ki a particípiumokra. Állítása szerint ahogy az időben visszafelé haladunk, erre egyre több példát találhatunk. Úgy véli, hogy a particípiumok és a melléknevek predikátumi megjelenésének különbségei a kopulahasználatban is kimutathatók, melyhez a proto-indoeurópai nyelv példáját hozza. Amikor a kopula az indoeurópai nyelvekben kialakult és melléknévi állítmány mellett kötelezővé vált, ez nem minden esetben történt meg a particípiumos szerkezetekben is, melyek továbbra is az ősi, kopula nélküli felépítést követték (Havas 2018, 164, 166).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A balti-finn nyelvek is jó példaként szolgálnak a particípiumok eredeti, kopula nélküli állítmányi megjelenésére. Havas a tulevat ’jönnek’ igei alakot hozza fel példaként, amely nem jöhetett volna létre, ha a particípiumokat a nyelv melléknévként kezeli, mert ez esetben csak úgy jelenhetnének meg állítmányként, ha kopula is van a szerkezetben, amiből viszont nem jöhetett volna létre a mai, kopulát mellőző finit igei alak. Ez arra utal, hogy amikor a fent említett igei alak létrejött, a particípiumok inkább igei, mint melléknévi szerepet töltöttek be a nyelvben (Havas 2018, 167).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave