7. Konklúzió és összefoglalás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1316/#m1296anyt_37_1316 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1316/#m1296anyt_37_1316)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1316/#m1296anyt_37_1316)
A tanulmány arra tett kísérletet, hogy meggyőzően érveljen az udmurt összetett igeidők szintetikus párjaikhoz viszonyított későbbi kifejlődése mellett, valamint bemutassa, hogy a párhuzamos fejlődés egymáshoz képest hogyan történhetett, a szintetikus és analitikus alakok egymásra hogyan hatottak történetileg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1317/#m1296anyt_37_1317 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1317/#m1296anyt_37_1317)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1317/#m1296anyt_37_1317)
A kopula nélkül megjelenő particípiumi eredetű evidenciális múlt idő minden bizonnyal későbbi fejlemény az udmurtban, mint a szintetikus jelen, jövő és egyszerű múlt idők kialakulása. Ezt bizonyítja, hogy az egyszerű múlt idő ‑i jelét egészen az uráli alapnyelvre tudjuk rekonstruálni. Nincs ez másképp az ‑(e)m particípiumképzővel, amely az alapnyelv időszakában még igenévképzőként funkcionált, s csak később fuzionált az igeidőrendszerrel. A protonyelvben a particípium állítmányként is megjelenhetett, sőt Havas (2018) szerint a particípiumok eredetileg predikátumi pozíciót foglaltak el a régiségben, méghozzá kopula nélkül, mely jól szemléltethető ma is az uráli nyelvek igei rendszerével, de sok indoeurópai nyelvből ugyancsak kimutatható, még azokban az esetekben is, ahol a kopula használata particípiumi állítmány mellett ma már általános.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1318/#m1296anyt_37_1318 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1318/#m1296anyt_37_1318)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1318/#m1296anyt_37_1318)
A particípiumképző grammatikalizálódása tette lehetővé, hogy egy feltételezhetően eredeti rezultatív jelentésből a perfekten és az inferenciálison keresztül kialakulhasson a nyelvben az indirekt evidencialitás. Ugyancsak ennek a folyamatnak köszönhetjük az analitikus igeidők létrejöttét. Elméletem szerint az egyszerű múlt idejű segédigét tartalmazó szerkezetek a particípiumi eredetű alak perfekt jelentésének kifejlődése után jelenhettek meg az udmurtban abból a célból, hogy az addig a pontig a jelenre vonatkoztatva kifejezhető rezultatív és perfekt jelentéseket a múltba vetítsék. Ezzel a múltban lezajlott és lezárult rezultatív és perfekt jelentéstartalmú események is kifejezhetővé váltak. Emellett szól az a tény, hogy bár a főige megjelenhet evidenciális múlt időben az egyszerű múlt idejű segédige mellett, indirekt (és másmilyen) evidenciális jelentést nem hordoz magában, viszont régmúltat és plusquamperfectumot kifejezhet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1319/#m1296anyt_37_1319 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1319/#m1296anyt_37_1319)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1319/#m1296anyt_37_1319)
Az evidenciális múlt idejű segédigei struktúra viszont minden jel szerint a szintetikus alakon való indirekt evidenciális funkció megjelenése után alakult ki az udmurtban, ugyanis a nyelv ezt csak úgy hozhatta létre, ha előbb rendelkezett indirekt evidenciális jelentéssel a szintetikus alakokon, hiszen a szóban forgó analitikus szerkezetek aspektuális jelentéstartalmuk mellett mindig közvetett információforrásra vonatkoznak. Ehhez elegendőnek bizonyult a jelentés grammatikalizációja a szintetikus alakokon, hiszen láthattuk, hogy az összetett szerkezetek második tagja, vagyis a létigéből képzett segédige fejezi ki az idősíkot és bizonyos esetekben az evidenciális értéket, míg a főige az aspektuális tartalomért felelős (hiszen láthattuk, hogy a főige időjelölése nem feltétlenül a morfológiailag jelzett időre vonatkozik).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1320/#m1296anyt_37_1320 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1320/#m1296anyt_37_1320)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1320/#m1296anyt_37_1320)
A tanulmányban bemutatásra került Bybee és Dahl (1989) tipológiai kutatásának egyik megfigyelése, amely szerint a rezultatívból grammatikalizálódott perfekt és később evidenciális szerkezet (a bolgárban kimondottan a reportatív evidencia) eredetileg kopulával jelenhetett meg, amely később kikopott az összetételből. Így a reportatív evidenciát kifejező, kopula nélküli alak képviseli a grammatikalizáció magasabb fokát. Az udmurtban viszont éppen a fordítottját tapasztalhatjuk a felsorakoztatott érvek alapján, vagyis a kopula csak későbbi fejlemény a particípiumos szerkezetben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1321/#m1296anyt_37_1321 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1321/#m1296anyt_37_1321)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1321/#m1296anyt_37_1321)
A komi nyelvek igeidőrendszerében fellelhető hasonlóságok szintén az elmélet mellett tanúskodnak, de ez esetben sem a szintetikus evidenciális múlt, sem pedig az összetett igeidők nem állnak a grammatikalizációnak azon a fokán, ahol az udmurtban, így korábbi fázisok is megfigyelhetők a párhuzamos fejlődést illetően.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
