VII. Mit is jeleznek az ómagyar jelzők? Módosítás és referencialitás a korai kódexekben

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egedi Barbara

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont egedib@yahoo.com
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kivonat: A tanulmány az ómagyar főnévi kifejezéseken belüli módosítók lehetséges hatását vizsgálja a referencialitás jelölésére, mégpedig egy olyan egységes modell keretei között, amely értelmezni tud korábban problémásnak tűnő adatcsoportokat, felold néhány szakirodalmi ellentmondást, és új leíró általánosításokat fogalmaz meg. Központi állítása, hogy a határozott névelő grammatikalizálódása után a névelő használata fokozatosan terjed különböző szintaktikai környezetekben, ennek értelmében több lépcsőfok különíthető el a határozott leírások és a referencialitás jelölésének történetében. A vizsgált időszakban, a kései ómagyar kor első felében, a névelő elmaradását még különböző tényezők engedélyezhetik, ennek egyik forrása a főnévi alaptag jellegéből következik, annak inherens egyediségéből, másik forrása a főnévi kifejezés egészének generikus olvasata, harmadik forrása pedig egy kellően megszorító módosító vagy ilyen megszorító elemet tartalmazó módosító jelenléte a szerkezetben.
A kutatás arra is rámutat, hogy a különböző kategóriájú és a hagyományos osztályozásban eddig külön tárgyalt jelzők egy jól lehatárolható csoportja – a főnévi kifejezésen belül betöltött funkciójából következően – tipológiai értelemben természetes osztályt alkot.
Kulcsszavak: főnévi kifejezés; grammatikalizáció; határozott névelő; módosítás; ómagyar; referencialitás
 
What do Old Hungarian attributes contribute to? Modification and referentiality in the early codices
Abstract: The paper investigates the possible correlation between adnominal modifiers and the changing system of marking referentiality. The proposed model accounts for a group of challenging data, resolves some contradictions in previous literature, and offers new generalizations. The central claim is that after the definite article had grammaticalized in Old Hungarian, the use of articles spread into various contexts only gradually. This means that several steps can be distinguished within the history of definiteness and its marking. In the period examined in this paper, i.e. the first part of the late Old Hungarian period, the absence of articles can be licensed under well definable conditions. The article is typically missing if the nominal head is inherently unique, or the noun phrase has a generic reading. If neither of these conditions holds, the article may still be absent in the presence of certain restrictive modifiers, or modifiers containing such restrictive constituents.
The study also reveals that certain sets of modifiers that have been classified separately in the descriptive tradition show common grammatical features and form a natural class from a typological point of view.
Keywords: definite article; grammaticalization; modification; noun phrase; Old Hungarian; referentiality
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave