5.1. Névelő (nem-egyedi) köznevekkel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Imre Samu szerint tehát „melléknévi jelző előtt általában névelőt találunk, ha a szerkezet kifejezte fogalom határozott”. Vagyis egy jelző jelenléte elvileg nem befolyásolja a névelőhasználat legtriviálisabb szabályát: nem várunk névelőt határozatlan kifejezések mellett (18), viszont a névelő jelzi, ha egy főnévi kifejezés határozott (19). Az alábbi minimálpárban a határozatlan vs. határozott szembenállást a kétféle (határozatlan/alanyi vs. határozott/tárgyas) igeragozás is tükrözi:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)
(19)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A határozatlan vs. határozott leírások névelőzésének fenti általánosítása azonban csak nem-egyedi köznevekre igaz. A névelő megjelenését vagy hiányát a főnévi kifejezés alaptagjának, azaz fejének lexikális szemantikai tulajdonságai is befolyásolják. A tulajdonnevek és inherensen egyedi nevek mellett nem várunk névelőt, ahogy erre a 2. rész a) pontjában már rámutattunk. Az alábbi, (20) példában megismételjük az (1) alatt idézett mondatot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az igazán érdekes kérdés tehát az, hogy mi történik akkor, ha inherensen egyedi nevek előtt jelenik meg egy jelző? Imre Samu megfigyelései a Bécsi kódexben azt sugallják, hogy egy módosító megjelenése az ilyen főnévi fejek mellett a névelő jelenlétét is kiváltja. Az általa említett két jelenség azonban egészen más okokra vezethető vissza.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave