4. Névmási határozószók a korrelatív határozói mellékmondatokban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korrelatív mondatokban megjelenő meghatározatlan névmási határozószók osztálya eredetileg a ha, hol, hová, honnan, hogy(an) elemeket foglalta magában. A ha a nyelvemlékes korra már feltételes kötőszóvá grammatikalizálódott, de egy ideig még időhatározószóként is előfordul, mint a (7a) példa tanúsítja (l. Juhász 1991, 488; Juhász 1992, 781; Haader 1995, 576–77). A grammatikalizálódás az alábbi típusú áthidaló kontextusokban történhetett, ahol a két funkció megkülönböztethetetlen egymástól:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(12)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötőszóvá vált ha határozószót a nyelv új temporális névmási határozószókkal pótolta. Ezek az úgynevezett belső fejű korrelatív mondatokban alakultak ki. A korrelatív szerkezet egyik sajátsága, hogy a mellékmondattól módosított névszó magában a korrelatív mellékmondatban is megjelenhet; ekkor a határozatlan névmás a névszó determinánsaként szerepel. Ilyen az első megőrződött véges időhatározói mellékmondatunk:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(13)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az időhatározói korrelatív mondat belső fejeként legtöbbször a mi határozatlan névmási determinánssal ellátott és ‑on vagy olykor ‑t ragot viselő kor főnév szerepel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(14)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Idővel a kor főnév ragja lekopott, a mi névmás átértelmeződött alaptagként, a ‑kor pedig temporális határozóraggá vált:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(15)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mikor csak fokozatosan szorította ki a mikoron és mikort változatokat; az utóbbiak, bár egyre csökkenő arányban, még a középmagyar korban is előfordulnak.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A midőn temporális névmási határozószó az idő belső fejet tartalmazó korrelatív mondatokban jött létre (16a). A míg a mi névmás terminativusraggal ellátott alakjából alakult ki (16b).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(16)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hogy eredetileg a mód- és állapothatározói korrelatív mondatok névmási határozószója volt, de időhatározóként is funkcionált (az alany adott állapota egy időtartamot is meghatároz):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(17)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hogy is kötőszóvá grammatikalizálódott (bár – a ha-val ellentétben – határozószói használata sem szűnt meg). Már legelső nyelvemlékünkben is általános kötőszóként szerepel (É. Kiss–Gugán 2021):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Feltehetőleg kötőszói leterheltsége miatt a hogy a korrelatív mód- és állapothatározói mellékmondatokban visszaszorult; helyét a mi-képp-en, mi-ként, mint foglalta el. A miképpen a mi determinánst tartalmazó, kép alaptagú, ‑en ragos főnévi kifejezésből, a miként a mi determinánst tartalmazó, kény alaptagú, ‑t ragos főnévi kifejezésből, a mint a mi névmás ragos alakjából grammatikalizálódott (Juhász 1991, 480; Haader 1995, 616–618).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(19)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vala- előtagú határozatlan névmások a középmagyar kor folyamán eltűntek a korrelatív mondatokból,2 két kivétellel. A valahány(szor) és a valamennyi ma is állhat korrelatív mondat élén, például:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A valahányszor példájával érzékeltethető, hogyan értelmeződött át a pre-korrelatív mellérendelő szerkezet valódi korrelatív alárendelő összetett mondattá. A valahányszor értelmezhető hangsúlytalan határozatlan névmási határozószóként, a néhányszor szinonimájaként; ekkor (20) két tagmondata mellérendelő viszonyban áll egymással (Valahányszor elkésett, (és) akkor anyát mindig figyelmeztették). A mellérendelő viszony bizonyítéka, hogy ilyenkor – a névmásértelmezés szabályainak megfelelően (Langacker 1969) – az első tagmondat rejtett alanya nem lehet korreferens a második tagmondat főnévi kifejezésével. De értelmezhető generikus operátortól kötött határozatlan elemként is (’ahányszor csak …’); ekkor már alárendelésről van szó, és a hangsúlyos kötött névmás a korrelatívokra jellemző univerzális értelmet kap. Ebben az esetben lehet korreferens az első mondat alanya és a második mondat tárgya.
1 Az Ómagyar korpusz (Sass 2017) morfológiailag annotált részében a vonatkozó névmásként címkézett elemek között a mikoron előfordulásainak száma (596) meghaladja a mikor előfordulásainak számát (554). A mikort-ok száma 14. A főként középmagyar anyagot tartalmazó Történeti magánéleti korpusz (TMK; Dömötör et al. 2017; Novák et al. 2018) a mikor vonatkozó névmásra 1333 találatot, a mikoron-ra viszont már csak 69 találatot, a mikort-ra 10 találatot ad.
2 A főként középmagyar anyagot tartalmazó Történeti magánéleti korpusz keresője (TMK; Dömötör et al. 2017; Novák et al. 2018) négy vala- előtagú vonatkozó névmást talált.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave