Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.
›
II. Igéből igei affixum – a grammatikalizáció ritka esete uráli nyelvekben
›
2. Igéből aspektusjelölő igei affixum: kamassz

2. Igéből aspektusjelölő igei affixum: kamassz

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kamassz déli-szamojéd nyelv, a magyar egyik legtávolabbi rokona. Az Altaj és a Szaján hegység vidékén beszélt nyelvek közül ez az utolsó, mely a 20. század elejéig fennmaradt szamojéd nyelvként. A többi már korábban beolvadt különböző török és mongol nyelvekbe. 1914-ben a kamasszok száma a Szaján hegységbeli Abalakovo faluban ötven volt, de közülük már csak nyolc idősebb ember ismerte jól ősei nyelvét (Hajdú 1968, 10).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Abalakovóban két finn kutató járt: 1847-ben Matthias Alexander Castrén gyűjtött tetemes mennyiségű anyagot, 1914-ben pedig Kai Donner. Castrén kéziratos feljegyzéseit a Helsinki Egyetem könyvtárában őrzik, hagyatékának egy részét Anton Schiefner adta ki (1854). Kai Donner hagyatékát Aulis J. Joki rendezte sajtó alá (1944).1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Castrén és Donner által gyűjtött anyagok összehasonlításával jutott el Gerson Klumpp a következő megállapításig: „A kamassz forrásokban megfigyelhetünk egy olyan, többlépcsős grammatikalizációt, amelynek során első lépésben teljes igék aspektuális segédigékké, majd pedig aspektusszuffixumokká alakulnak” (2005b, 195).2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az aspektuális segédigékkel Klumpp akkor találkozott, amikor a kamassz konverbumos szerkezeteket vizsgálta (2002), többek között azokat, melyekben a ‑LAʔ képzős3 igenévi alakok szerepelnek. A konverbumhoz kapcsolódhat teljes ragozott ige (ilyenkor szabad a szórend, az igének nem kell követnie a konverbumot):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezekben a szerkezetekben bizonyos igék segédigékké válnak. Eredeti jelentésükből csak a folyamatosságra vagy befejezettségre utalás képességét őrzik meg, ezen belül különböző akcióminőségeket fejeznek ki. A jelenség eredetéről Klumpp húsz évvel ezelőtt így vélekedett: „A kamassz aspektuális segédigék használata kódmásolás a szomszédos török nyelvekből, elsősorban a hakaszból, a további fejlődés, azaz a segédige raggá válása pedig kamassz belső fejlemény” (2005b, 195). A kódmásolás feltételezését az indokolja, hogy a Szaján-hegység környékén beszélt török nyelvekben jól ismert jelenség az aspektuális segédigék grammatizálódása.4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közleményeiben Klumpp (2005a;b; 2022, 833) tizenkét aspektuális segédigét sorol fel. Ezek között vannak folyamatos aspektusú (duratív, frekventatív, iteratív és habituatív akcióminőségű) segédigék: iʔbə- ’fekszik’, amnə- ’ül’, nu-’áll’, kandə- ’megy’, mǐn- ’megy’; valamint befejezett aspektusú (inchoatív, ingresszív, rezultatív, egresszív és momentán akcióminőségű) segédigék: uʔbdə-’feláll’, kojo- ’elmarad’, kan- ’elmegy’, kun- ’elvezet’, šo- ’megjön’, baʔbdə ’eldob’, saʔmə ’elesik’. A segédigék szórendi helye kötött, mindig közvetlenül a konverbum után állnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A forrásokat vizsgálva Klumpp azt vette észre, hogy a Castrén 1847. évi feljegyzéseiben szereplő segédigék (2), (3) szűk hetven évvel később, Donner expedíciójának idejére már affixummá váltak. A segédige töve összeolvadt a konverbum képzőjével, ugyanakkor alaki redukció is történt, egy szótaggal rövidebb lett a morfémaegyüttes (4), (5).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)
(3)
(4)
(5)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További példa az összeolvadásra:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A grammatikalizáció következő fokán az új affixum illeszkedik a konverbum hangrendjéhez is:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb felsorolt tizenkét aspektuális segédige közül hat agglutinálódott, a következők (Klumpp 2022, 833):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Segédige
 
Affixum
 
amne- ’ül’
>
‑LAmne-
>
iʔbe- ’fekszik’
>
‑LAʔbe-
>
kande- ’megy’
>
‑LA:nde-
>
uʔbde- ’feláll’
>
‑LUʔ(bde)-
 
kan- ’elmegy’
>
‑LA:N-
 
baʔbde- ’dob’
>
‑LAʔ(bde)-
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A most bemutatott nyelvi változás abból a szempontból különleges, hogy pontosan nyomon követhető folyamat, mely belátható időn belül, nagyjából hetven év alatt zajlott le. A két finn kutató dokumentálta a kiindulópontot és az eredményt is. Klumpp felveti, hogy a ‑LAʔbe- elem közel járt ahhoz, hogy jelenidőjellé váljon. Ez az elem ugyanis múlt időben nem, csak a ragtalan aorisztoszban fordult elő, és 1914-ben már egy fokon állt a jelen, a jövő és a múlt idő jeleivel. A folyamatnak az vetett véget, hogy közben elfogytak a kamassz nyelv beszélői (2005b, 204).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kamasszban végbement változás a grammatikalizáció tankönyvi példájának is tartható. Minden a nyelvészek által leírtak szerint történik meg benne, kezdve először azzal a folyamattal, amikor a teljes ige segédigévé válik. Ekkor megy végbe a jelentésszűkülés, más terminussal deszemantizáció vagy szemantikai redukció (Bybee et al. 1994, 6), valamint a lexikális elemnek a viszonyszói kategóriába kerülése, azaz a dekategorizáció (Hopper–Traugott 2003, 107–111).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezután következik a gyakori használat következtében az alaki redukció vagy fonológiai kopás (Lehmann 2015, 134–136), amikor mind a főige, mind a segédige veszít néhány hangot, és végbemegy az egybeforrás és fixáció (Lehmann 2015, 153, 174). A nyelvben pedig a grammatizált és a nem grammatizált alakok, illetve a régi és az új használat továbbra is egymás mellett él, azaz fennáll a divergencia (Hopper–Traugott 1993, 116–120; idézi Klumpp 2005b, 197).
1 Szintén Abalakovóban élt az utolsó kamassz beszélő, Klavgyija Plotnyikova. Nyelvtudását az észt kutatók, elsősorban Ago Künnap dokumentálta. A nagyközönség Lennart Meri filmrendező, későbbi észt államelnök Vízimadarak népe című dokumentumfilmjében találkozhatott vele (Meri 1970). Klavgyija Plotnyikova 1989. szeptember 20-án hunyt el. Halálának napját, szeptember 20-át a Helsinki Egyetem rokon népekkel foglalkozó bizottsága a kihalt uráli nyelvek emléknapjává nyilvánította (Fejes 2012).
2 Ugyanezt tanulmányának angol nyelvű változatában is megfogalmazta: „In Kamas sources, one can observe a multi-stage grammaticalization pattern in which full verbs turned into aspectual auxiliaries as a first step, and then into aspectual suffixes” (2005a, 397).
3 A nagybetűs jelölés arra utal, hogy a toldaléknak több fonetikai változata is van.
4 „Grammaticalization of aspectual auxiliaries occurs over the whole Turkic language area, and it must be assumed that the Turkic pattern was code-copied into Kamas (and Mator)” (Klumpp 2022, 834).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave