4.2. Igéből módjel (és partikula)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feltételes mód (conditionalis) jele ‑ińďeŕ-. Jelen idejű, és két múlt idejű alakja van. Az 1. múlt idejű alakokban a (28) paradigmában is előforduló, az uráli nyelvekből ismert időjelek (‑i-, ‑ś) köszönnek vissza.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. múlt idejű alak a feljebb említett feltételes-kötőmód (conditionalis-coniunctivus):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(31)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feltételes mód ‑ińďeŕ- jele önálló igéből grammatizálódott, mégpedig az erza ďeŕa- / moksa ďäŕa- (ősmordvin *ťeŕams ’akar, szándékszik, szeretne’) igéből. Ennek az igének a jelen idejű, 3sg személyű alakja az erzában feltételes kötőszóként is funkcionál, melynek szórendi helye közvetlenül a ragozott ige mögött van:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(32)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A moksában pedig kérdő mondatokban használatos partikula lett belőle:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(33)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A *ťeŕa- ige esetében többféle grammatikalizációs folyamat mehetett végbe. Egyrészt egy „ige > módosítószó / kötőszó” változás, melynek során a prs.3sg személyű ige feltételes kötőszóvá (erza) és kételkedést kifejező partikulává (moksa) vált. A ďeŕaj kötőszó és a ďäŕäj partikula nem ragozódik, a személyragokat a főige hordozza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészt viszont mindkét nyelvben megtörtént a „teljes ige > segédige > igei klitikum > igei affixum (módjel)” változás (Hopper–Traugott 2003, 107–111). A kérdés az, hogy mi az ‑ińďeŕ- jel első szótagjának az eredete. A kutatók szerint két ragozott ige állt egymás mellett (’énekelek akarok’), és a *ťeŕa- segédige a főige „megkövesedett” múlt idejű, 1sg személyű alakjához (moriń) tapadt (Jevszevjev 1963, 204; Keresztes 2011, 79).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feltételes-kötőmód ‑inďeŕavľi- jele olyan, mintha két módjel kapcsolódott volna össze. Erről az a vélemény, hogy a segédige kötőmódú alakja kapcsolódott a főigéhez (Bartens 1999, 137).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave