Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.
›
II. Igéből igei affixum – a grammatikalizáció ritka esete uráli nyelvekben
›
5. Igéből modális jelszerű képző: magyar
›
5.2. A toldalék morfológiai helye

5.2. A toldalék morfológiai helye

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományos magyar nyelvészeti szakirodalomban a ‑hAt toldalék a „ható ige képzője” néven volt ismert. Így szerepelt a fentebb idézett írásokban és egy ezredfordulós tankönyvben is (Keszler 2000). A 2000-es évektől kezdve azonban többen érvelnek a toldalék képző volta ellen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötetének (Kiefer 2000) szerzői különböző nézőpontokból indulva egyetértenek abban, hogy a ‑hAt toldalék esetében nem teljesül minden, a képzőknél elvárt kritérium. Kenesei (2000, 130) a morfémák osztályozásakor megállapítja, hogy a képző szófajt és vonzatkeretet változtathat, ami nem történik meg a ‑hAt esetében. Kiefer és Ladányi (2000, 162) ehhez még azt teszi hozzá, hogy ezekből az igealakokból nem képezhető igenév (a ‑hAtÓ képző másfajta tulajdonságokkal rendelkezik, nem szegmentálható), nem vehetnek fel ‑ás/-és képzőt úgy, mint a többi ige, viszont szinte kivétel nélkül, bármely igéhez, a képzettekhez is járulhat a ‑hAt toldalék. Ez mind amellett szól, hogy a ‑hAt nem derivációs, hanem inflexiós toldalék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A toldalékot a modalitás szempontjából vizsgálva Bartos (2000, 716) azt állapítja meg, hogy „mondatszintű operátornak felel meg (lehetőséget, engedélyezettséget fejez ki)” és „más inflexiós kategóriákkal (idő, mód) hatóköri váltakozást mutat”. Azt a látszólagos ellentmondást, hogy a ‑hAt modalitást jelöl, de kapcsolódhat hozzá idő- és módjel, Bartos a következőképpen oldja fel:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a ‑hAt morfoszintaktikai és morfofonológiai státusa különböző: csak az előbbi tekintetben számít tisztán inflexiósnak, az utóbbi tekintetben viszont a képzőkhöz hasonlít” (2000, 732). Ennek alapján fogalmazta meg Kugler Nóra, hogy a kérdéses morféma „jelszerű képző”, azaz „képző- és jeltulajdonsággal egyként rendelkezik, leginkább az inflexiós-derivációs kontinuumban helyezhető el, de egyértelműen inflexiósnak is tartják”. Szemantikáját tekintve lehetségességet és szükségszerűséget fejez ki (2003, 39).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hat ige önálló lexikai egységként is tovább él, bár jelentése eltér a toldalék szemantikájától. A Magyar értelmező kéziszótár szerint (Juhász et al. 1972, 522) a mai magyarban a következő jelentések használatosak: 1. Vmi a természetének, rendeltetésének megfelelően működik. Nem hat a gyógyszer. 2. hat vkire, vmire, változást idéz elő benne. Te tudsz hatni rá. Művei ma is hatnak. 3. A tudatban vminő állapotot idéz elő. Kiábrándítóan hat. 4. Vmilyennek látszik, feltűnik. Frissnek hat, úgy hat, mintha… 5. Térbelileg vmeddig terjed, eljut. Messzire hat a hangja. A ’lehetősége van, bír, képes’ jelentést a toldalék vitte tovább, sőt ki is bővítette a szükségszerűség irányában is (a modalitásfajták illusztrálásához l. Kugler 2003, 24).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave