A megszakított múlt jelölője lehet az egyetlen időjelölő egy alapvetően nem igeidős rendszeren belül. Itt nem találunk standard időjelölőt. Az ilyen rendszerekben az egyetlen időbeli érték jellemzője, hogy túlmutat valamilyen referenciaintervallum egyszerű elhelyezkedésén a beszéd pillanatához képest. Ezek a rendszerek nem ritkák, Bhat (1999) az ilyen nyelveket nevezi aspektus-prominens vagy mód-prominens nyelveknek. Tipikusan ilyenek a kreol nyelvek, pl.:

A megszakított múlt jelölője lehet egy a több időjelölő közül egy rendszerben, amely rendszer így különbséget tesz a standard múlt és a megszakított múlt között. Az atemporális rendszerekhez képest ezek a rendszerek ritkábban fordulnak elő. A megszakított múlt jelölője hajlamos névmásokon vagy névszókon is megjelenni. Ilyenkor a jelentés általában ’volt’, ’elpusztult/elhunyt’, illetve ’korábban birtokolt’. Ha egy nyelvben a főnevekre valamilyen múltidő-jelölőt alkalmaznak, ennek a jelölőnek a jelentése inkább a megszakítottságra vonatkozik, mint a standard múlt időre, mivel a „volt X ” szemantikája azt feltételezi, hogy az X tulajdonság már nem érvényes a beszéd pillanatában. Ugyanakkor perfektív igék és a megszakított múltbeli jelölők kombinációi előfordulhatnak. A jelentés kb. ’a megszólalás pillanatában nem létezik egy következményes állapot (vagy a jelenben már „irreleváns”)’. Ezekben az esetekben nem maga a helyzet tartozik a megszakított múlt jelölőjének hatókörébe (mivel ez a helyzet amúgy is befejeződött), hanem annak következményes fázisa – az a rendelkezésre álló időbeli szakasz, amelynek lehet valamilyen időtartama, és amely kiterjeszthető a jelenre. Így például a kiment önmagában úgy értelmezhető, hogy ’kiment [és valószínűleg még mindig nincs jelen/nem jött vissza]’, míg a kiment + megszakított múlt jelölő jelentése ’kiment [valamikor], de ebből nem következik, hogy most nincs jelen’. A rezultatív telikus igék esetében ez a kombináció az eredmény nemlétét állítja a beszéd pillanatában (cancelled result).

Lehet, hogy egy rendszerben nincs speciális, dedikált megszakított múlt jelölő, de a megszakított múlt jelentése része lehet egy másik jelölő jelentésének. Az ilyen típusú poliszémia leggyakoribb példája a távoli múlt (remote past) jelölése. Az időbeli távolságot jelző oppozícióval rendelkező rendszerekben a jelölők az idő kategóriáján belül nemcsak a helyzetnek a beszéd pillanatához való viszonyát, hanem a helyzetnek az időtengelyen való pontosabb elhelyezkedését is kifejezik.