5.2. Mari
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_745/#m1296anyt_37_745 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_745/#m1296anyt_37_745)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_745/#m1296anyt_37_745)
A mari igeidőrendszer az egyik legtagoltabb az uráli nyelvek közül. A jelöletlen jelen mellett kétféle egyszerű (és több összetett) múlt idő alakult ki. Az első olyan cselekvést jelöl, amelynek a beszélő szemtanúja volt, illetve jelölheti, hogy a cselekmény nemrég zajlott le, s közvetlen kapcsolatban van a jelennel. A mariban kétféle konjugációtípus létezik, s a múlt idejű paradigmasor is tükrözi ezt a kettősséget. Az I. konjugációban a *‑j múlt idejű időjelet fedezzük fel, a II. konjugációban pedig a *‑ś (> ‑š) időjelet. A szakirodalom szerint a két időjel között nincs funkcionális különbség.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_746/#m1296anyt_37_746 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_746/#m1296anyt_37_746)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_746/#m1296anyt_37_746)
A ‑š-t Itkonen (1962, 113) nyomán a finnugor múltidő-jellel hozzák kapcsolatba, ugyanakkor – tudomásom szerint – először Mikola (1965) mutatott rá Szerebrennyikov (1956) alapján, hogy ez a magyarázat nem meggyőző: szerinte a ‑š az ige tárgyas voltával van összefüggésben. Ezt permi adatok is megerősítik. Végeredményben a mari ‑ś egy akkuzatívuszi értékű 3. személyű névmás nyoma.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_747/#m1296anyt_37_747 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_747/#m1296anyt_37_747)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_747/#m1296anyt_37_747)
A második múlt idő leggyakrabban befejezett cselekvést jelöl, illetve azt, hogy a beszélő nem volt szemtanúja annak, amiről beszél. A toldalék határozói igenévi eredetű, ‑ən, ‑en. A befejezettjelen-féle I. múlt mellett e másodiknak van „tétlen”, megszakított jelentése.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_748/#m1296anyt_37_748 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_748/#m1296anyt_37_748)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_748/#m1296anyt_37_748)
További múltra vonatkozó, összetett igeidőket is találunk a mari nyelvben, melyeknek a funkciói összefüggnek az evidencialitással vagy a régmúlttal (plusz-kvamperfektum).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_749/#m1296anyt_37_749 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_749/#m1296anyt_37_749)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_749/#m1296anyt_37_749)
Összegezve: a mari ‑š múltidő-jel esetében felmerült olyan eredeztetés, amely nem egy uráli időjelből vezeti le. Ugyanez elmondható a permi nyelvekről is, ahol 3. személyben, jellemzően tranzitív igéken jelentkezhet egy ‑ś múlt idő, ami tehát inkább névmási eredetűként határozható meg (Mikola 1965, 58–59).
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
