Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.
›
III. Megjegyzések az uráli igeidők és igeaspektus kérdéséhez
›
6. Következtetések
›
6.4. A „tensedness parameter” tanúsága

6.4. A „tensedness parameter” tanúsága

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem bizonyító erejű, de jelzés értékű a tensedness parameter (Stassen 1997, 357) alkalmazása, mely szerint:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Ha egy nyelv rendelkezik nyílt szóosztályú főnévi természetű melléknévi kifejezésekkel (vagyis a melléknevek jellemzően a névszói kategória jegyeit viselik), akkor az a nyelv jellemzően időjeles (tensed) nyelv. Ha egy nyelv időjeles, akkor rendelkezik nyílt szóosztályú főnévi természetű melléknévi kifejezésekkel.
  2. Ha egy nyelv rendelkezik nyílt szóosztályú igei természetű melléknévi kifejezésekkel (vagyis a melléknévi fogalmak jellemzően intranzitív igeként lexikalizálódnak), akkor nem-időjeles (non-tensed) nyelv lesz. Ha egy nyelv nem-időjeles, akkor jellemzően nyílt szóosztályú igei természetű melléknévi kifejezésekkel rendelkezik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stassen külön kitér az uráli nyelvekre (1997, 378–383), és helyesen megállapítja, hogy a finnugor nyelvek tense-esek, a szamojéd nyelveket illetően azonban bizonytalan. Ennek oka, hogy Stassen – az általa használt uralisztikai szakirodalom által sugalltakkal ellentétben – nem egyszerű igeidő-oppozícióként értelmezi az aorisztosz és a múlt idő oppozícióját, hanem ennél összetettebbnek látja a helyzetet.1 Mindazonáltal elfogadja, hogy a nyenyec és a szelkup is igeidős nyelv, azzal együtt, hogy az aspektusnak és az akcióminőségnek jobban látható szerepe („a more visible role”, 383) van a szamojéd nyelvekben, mint a finnugor nyelvekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha a hipotézist több bírálat érte (Bhat 1999), tendenciaszerű megfeleléseket ki lehet mutatni (mint ahogyan azt Stassen meg is tette). A szamojéd, különösen az északi szamojéd nyelvek is megerősítik a hipotézist: tipikus melléknévi fogalmak intranzitív igeként lexikalizálódnak, ez pedig arra mutat, hogy az aspektusos jelleg, szemben az igeidővel, valóban ősibb vonása lehet a szamojéd nyelveknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az aspektus-domináns jelleg magyarázatot ad a gazdag mód- és evidencialitás-rendszerre is (Bhat 1999). A szamojéd nyelvek a komplex grammatikai evidencialitással rendelkező nyelvek közé tartoznak, és igemódokban is a leggazdagabb nyelvek, 10–14 igemóddal. Ez is az aspektusjelleg dominanciáját és ősiségét erősíti.
1 „While many authors would be willing to accept the predominance of tense categories in this Samoyedic distinction, there are indications that we are dealing here with a more complex state of affairs.” (Stassen 1997, 381)
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave