3.1. Az uráli *a és *e̮ egybeesése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

J. Häkkinen (2007) szerint a proto-uráli *a és *a nyugat-uráli alapnyelvben egybeesett (például PU *mksa ’máj’ > fi. maksa, száD. mueksie, mdE. makso; Aikio 2015, 59; UEW, 264; illetve PU *kanta- ’hord’ > fi. kanta-, száÉ. guoddi-, mdE. kando-; Aikio 2015, 55; UEW, 124). Az újabb kutatási eredmények azonban bonyolultabb képet festenek a helyzetről. Aikio (2015) szerint az obi-ugor és szamojéd adatok arra utalnak, hogy a korábban nyugat-uráli *a–i (részben *ō–i)1 tövekként rekonstruált szavak inkább *e̮–i (*i̮–i) tövekként rekonstruálandók (pl. PU *klki > fi. kalki ’hajszál’, száÉ guolga ’szőr’, mdE. kalgo ’pozdorja’; UEW, 644; PU *ńli ’nyíl’ > fi. nuoli, száÉ. njuolla, mdE. nal; Aikio 2015, 58; UEW, 317), az eredeti *a–i tövek pedig a számiban és a mordvinban ugyanúgy fejlődtek tovább, mint az *o–a tövek (PU *ćarwi ’szarv’ > fi. sarvi, száÉ. čoarvi, mdE. śuro (Aikio 2015, 53; UEW, 486–487); vö. PU *kota > fi. kota, száÉ. goahti ’kunyhó, sátor’, mdE. kudo ’ház’; UEW, 190) (az elmélet azóta széles körben elfogadottá vált, l. Pystynen 2018; Metsäranta 2020; Zhivlov 2023). Az *i tőmagánhangzó előtt az *és az *a tehát csak a finnségi nyelvi ágban esett teljesen egybe, a számiban és a mordvinban azonban e két fonéma egészen máshogy fejlődött, így az egybeesésük nem lehet közös nyugat-uráli innováció.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uráli *a-tövekben mindhárom nyelvi ágban azonos ugyan a két alapnyelvi fonéma képviselete, ám a fentebb említett számi–mordvin különfejlődés tükrében könnyen lehet, hogy az egybeesés az *a-tövek esetében is külön történt mindegyik ágban. A proto-uráli *a és *egyébként több más uráli nyelvben is egybeesett: nagyon hasonló a fejlődés például az őspermiben, ahol pont az uráli *a-tövekben esett egybe a két alapnyelvi fonéma képviselete (vö. PU *me̮ksa > őspermi *mus > komi, udmurt mus ’máj’ és *panča- > őspermi *puǯ- > komi puǯ-, udmurt pužalti̮- ’felteker, felgyűr’ (Aikio 2015, 55, 59; Zhivlov 2023: 135). Az -nak egy követő a hanghoz való asszimilálódása egyébként tipológiai szempontból is általános fejlemény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Aikio-féle magánhangzó-történet említ egy további állítólagos nyugat-uráli hangváltozást is: a feltételes PU *a > PNyU */ j(C)i változást, amelynek segítségével megmagyarázható néhány proto-uráli szó számi és mordvin folytatójának az első szótagi magánhangzója (*kaji ’szál, szár’, *waji ’zsír’, *wajŋi-’lélegzik’; Aikio 2015, 35, 39). De ugyanez a változás nyilvánvalóan a mariban is tükröződik: PU *waji > „PNyU” *we̮ji > PMa. *ü > maK. üj, maNy., maÉNy. ü ’vaj, zsír, olaj’; PU *wajŋi- ’lélegzik’ > „PNyU” *we̮jŋi- > PMa. *üŋə- → *üŋə-šə > maK., maM. üŋə̑šö, üŋšö˘, maÉNy. üŋü˘šü˘ ’nyugodt, szelíd (ember, állat)’ (az etimológiáról l. Metsäranta 2020, 120–121). A proto-mari *ü a legtöbb esetben a proto-uráli *folytatója, ritkábban az *a fonémáé: az utóbbi kizárólag abban a két szóban fordul elő, ahol eredetileg *j követte (l. Metsäranta 2020, 80–81, 311–315).2 Alapvetően viszont a PU *a szabályos folytatója a proto-mari *å és *o (uo.).3 Ha tehát nyugat-urálinak tekintjük az *a > */ j(C)i változást, akkor ennek alapján a marit is bele kellene számítani a nyugat-uráli csoportba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az *fonéma fejlődésének tekintetében Zhivlov (2014, 115–117; 2023, 127) szerint a mordvin és a számi figyelemre méltó hasonlóságot mutat, ami arra utal, hogy ez a két ág közelebb áll egymáshoz, mint a finnségi nyelvekhez. A nyugat-uráli elmélet szempontjából ez azért fontos, mert Zhivlov szerint a mordvin és számi közös újítások megelőzték az *és *a egybeesését az *a-tövekben (és ennek alapján ez az egybeesés nem lehetne közös nyugat-uráli innováció).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zhivlov (2014; 2023) szerint közösnek tekinhető az *> *u (> ősszámi *o, ős-mordvin *o) változás is a *k és a *x előtt, kivéve a *hangkapcsolatot. A finnségi nyelvek ezen a hangváltozáson nem mentek át, azok *> *o változást mutatnak. Aikio (kézirat) nem tartja meggyőzőnek Zhivlov magyarázatát, mert szerinte ad hoc érvelés, hogy a *hangkapcsolat megakadályozta volna az *> *u hangváltozást (nehéz egy ilyen szabály mellett fonetikai érveket találni). Ez a változás olyan szempontból problematikus, hogy nagyon kevés etimológián alapul, ráadásul ezek is olyanok, amelyeknek hangtani rekonstrukciója nincsen megfelelően tisztázva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő etimológiákról van szó:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PU *je̮xi- ’iszik’ > PF *jō‑ > fi. juo‑, PSzá. *juke̮- > száÉ. juhka‑, PMa.
*jüa‑ > maNy. jüa‑, PP *ju- > udmurt ju-, komi ju-, magyar i-, iv‑, isz‑, PSzam. *e̮-r > nyeT. ŋer‑, *e̮-kəl > nyeT. ŋexəl- ’egy korttyal meginni’
(UEW, 85; Aikio 2015, 65)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uráli ’iszik’ jelentésű igének a magánhangzó-rekonstrukciója problematikus, de egyértelműnek tűnik, hogy a régebbi forrásokban szereplő első szótagi *u (l. pl. UEW, 85) feltevése a nyugatibb nyelvek megfelelőin alapuló elavult gondolat. A mari és a szamojéd megfelelők egyértelműen *-ra utalnak, és az őspermi *u is megfeleltethető ennek Zhivlov (2023, 136) rekonstrukciója alapján. A magyar i az *i-tövekben szintén szabályosan folytatja az uráli *-t (Zhivlov 2023, 142). A számi szóban az (o helyett álló) u-t nyilvánvalóan a követő *x okozta, Zhivlov (2023, 127) szerint az *u > *ū nyúláson keresztül (ő egy általános *V > *V̄ / x nyúlást tesz fel, amely szerinte a számi és a mordvin ágnak közös jellemzője). A *je̮xi- rekonstrukció indokoltnak tűnik, de kérdéses, hogy a többi etimológia meggyőző párhuzamot kínál-e.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PU *je̮ki ’folyó’ > PF *joki > fi. joki, PSzá. *joke̮ > száÉ. johka, ? PMd.
*jov > mdE. jov ’Moksa folyó’, PP *jo > udmurt ju, komi ju, PMs. *jē̮
> msÉ. , PH *jāγ > hK. ‑jaγ ’kis folyó’, magyar (rég.) ’folyó’
(UEW, 99–100)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uráli alapnyelvre két, hangtanilag és jelentéstanilag hasonló szót szoktak rekonstruálni: ezek a *juka ’kis folyó’ és a *joki vagy *je̮ki ’folyó’ (UEW, 99–100; Zhivlov 2023, 161, 163). Ezeknek nem mindig könnyű megkülönböztetni a folytatóit a leánynyelvekben, ezért az uráli *je̮ki szó magánhangzórekonstrukciója nem egyértelmű. Mivel a mordvin jov az uráli *juka szónak is szabályos folytatója lehetne, ezt az etimológiát nehezen lehet az *fejlődésének bizonyítékaként kezelni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PU *te̮kti ’búvárkacsa (Colymbus arcticus)’ > PSzá. *tokte̮k > száÉ.
dovtta, PMa. *toktə > maM. toktə̑-lŭδŭ, PP *tȯkti̮ > komi tokti̮, PMs.
*tē̮kt > msÉ. tāγt, PH *tāktəŋ > hK. tăγtaŋ
(UEW, 530; Aikio 2015, 29)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a proto-uráli szónak a rekonstrukciója nem egyértelmű. Az ősmari *o-nak több lehetséges uráli előzménye van, és a feltételezett *> *o változás feltételei nem teljesen tiszták, bár a hangváltozás Zhivlov (2014, 124) szerint *k előtt szabályos. A hanti *ā is több proto-uráli fonémát képviselhet (Zhivlov 2014, 124–125). Csak a manysi megfelelő utal egyenesen az *-re.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PU *e̮kti ’medve’ > PF *okte > fi. oksi, PMd. *ovtə > mdE. ovto
(SSA, s.v. oksi)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aikio (2013) megjegyzi, hogy mivel a szó csak a finnségi és a mordvin nyelvekben található meg, eléggé kérdéses, hogy uráli szóról van-e szó, vagy esetleg valamiféle ismeretlen forrásból eredő jövevényszóról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az *fejlődéséről tehát elmondhatjuk, hogy nem találunk valóban közös nyugat-uráli fejleményeket, amelyek indokolnák a számi-finn-mordvin alapnyelv rekonstruálását. A számi és a mordvin lehetséges közös újításai kapcsán pedig láthattuk fentebb, hogy ezek szintén még alaposabb kutatást igényelnek.
1 Korábbi kutatásokban (pl. UEW; Sammallahti 1988) a finnségi és számi nyelvek alapján hosszú *ō, *ē magánhangzókat rekonstruáltak az uráli vagy a finnugor alapnyelvre. Aikio (2012; 2015) viszont bebizonyította, hogy ezek a finnségi és a számi nyelvi ágban rövid proto-uráli magán-hangzókból fejlődtek, bizonyos feltételekkel, pl. a finnségi *ō korábbi *a-ból (és *-ból) keletkezett az *i-tövű szavakban nyílt első szótagban zöngés, nem-dorzális mássalhangzó előtti helyzetben.
2 Ennek megfelelően a maK. ju, maNy. jo ’varázslás’ szó nem tartozhat össze a PSzá. *juojke̮ (?< PU *jajkə) szóval, ahogy Metsäranta (2020, 106–108) javasolja, hanem inkább az Aikio (2022, 24) által rekonstruált *jaδa-szócsaládhoz (Aikio apud Metsäranta 2020, 108).
3 Egy másik környezetfüggő kivétel, hogy egy labiális hangra végződő mássalhangzó-kapcsolat előtt PU *a > PMa. *u változás történt, pl. PU *ćarwi > PMa. *šur ’szarv’ (Metsäranta 2020, 81; Zhivlov 2014, 125). Nem valószínű, hogy a PMa. *ü és *üŋə- szóban az ü egy korábbi labiális magánhangzóból keletkezett, mert a proto-mari *ü nyilván kései fejlemény és egy illabiális magánhangzóból (?*< PU *) fejlődött ki, amire abból lehet következtetni, hogy ez a fonéma és a PMa. *ü˘ (< PU *ü) eléggé következetesen külön fonéma maradt a proto-mariban és a mari nyelvjárásokban (Metsäranta 2020, 80).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave