A négy vizsgált nyelvet egymással szomszédos területeken beszélik Észak-nyugat-Szibériában, az Ob és a Jenyiszej folyók által határolt térségben, valamint a Tajmir-félszigeten. Az alábbi térkép szemlélteti ezeket a területeket és a beszélőközösségek egymáshoz viszonyított elhelyezkedését.

Az összehasonlításba bevont nyelvek kiválasztását több tipológiai, földrajzi és szociolingvisztikai szempont vezérelte. Az egyik legfontosabb kritérium a területi közelség volt: a vizsgált nyelveket Északnyugat-Szibéria egymással szomszédos vagy közeli régióiban beszélik, és ennek következtében kontaktusban is állnak egymással (Nikolaeva 2014). A tundrai nyenyec esetében ugyanakkor nem azt a nyelvjárást elemzem, amely közvetlen kapcsolatban áll a többi vizsgált nyelvvel – vagyis nem a keleti nyelvjárási csoport tajmiri változatát –, hanem egy valamivel nyugatabbra beszélt nyelvjárást, a jamalit, amely szintén a keleti csoporthoz tartozik. A választás egyik oka, hogy a tajmiri nyelvjárásból kevesebb adat áll rendelkezésre: a vizsgált tundrai nyenyec korpuszban 24 165 tokenszámú adat származik a tajmiri nyelvjárásból, míg 135 505 token a jamali nyelvjárási szövegek mennyisége (vö. Mus–Metzger 2021). A döntést továbbá az is indokolja, hogy a tanulmány részben az általam végzett adatgyűjtésre támaszkodik: konzultációkat a tundrai nyenyec jamali változatát beszélő informánssal folytattam. Végül Nikolaeva (2014), valamint a rendelkezésre álló korpuszadatok alapján valószínűsítem, hogy a keletebbi nyelvjárások sem mutatnak lényeges eltérést a vizsgált szórendi jelenségek szempontjából.

A vizsgált nyelvek szociolingvisztikai profilja is nagyfokú hasonlóságot mutat, azaz mindegyik kis beszélőszámú, veszélyeztetett, őshonos kisebbségi nyelv orosz dominanciájú nyelvi környezetben. Az orosz nyelvvel való érintkezés minősége és intenzitása a vizsgált régiókban nagyrészt hasonló, a lakóhely tehát nem befolyásolja jelentősen eltérő mértékben az orosszal való kontaktus gyakoriságát vagy módját. Bizonyos mértékű kivételt képez ez alól a tundrai nyenyec vizsgált jamali változata, mivel az ezt a változatot beszélő közösség egy része még többé-kevésbé nomád életmódot folytat. Ez a körülmény hatással lehet az orosz nyelvvel való érintkezés intenzitására, szemben a másik három nyelv beszélőivel, akiket már letelepítettek városokba vagy falvakba. A jamali tundrai nyenyec közösség tagjai ugyanakkor 6–7 éves koruktól részt vesznek a kötelező oktatásban, így még azok is (legalább) kétnyelvűvé válnak, akik a tanulmányaik befejezése után visszatérnek a tundrára.

Ezt a szempontot azért is érdemes külön hangsúlyozni, mert ha a külső, szociolingvisztikai tényezők nem nyújtanak magyarázatot arra, hogy az orosz nyelvi kontaktus miért gyakorol eltérő hatást az egyes nyelvekre, akkor indokolt lehet abból kiindulni, hogy a vizsgált nyelvek közötti különbségek mélyebb, strukturális szinten keresendők. Ez arra utalhat, hogy bár e nyelvek felszíni jegyeikben hasonlóságot mutatnak, szerkezetükben lényeges eltérések lehetnek. Az orosz nyelvvel való érintkezés hatása a vizsgált nyelvekben megfigyelhető szerkezeti változásokra – például az SOV > SVO szintaktikai változásra – kétségtelenül plauzibilis feltételezés (Vilkuna 2022). Ugyanakkor nyitott kérdés marad, hogy mely esetekben feltételezhetünk közvetlen orosz hatást, és mely nyelveknél valószínűbb az orosz befolyás közvetett, egy harmadik, közvetítő nyelven keresztüli érvényesülése. Szintén nem egyértelmű, hogy a nem igevégű szerkezetek megjelenése milyen mértékben tulajdonítható orosz nyelvi hatásnak, illetve mennyiben vezethető vissza az anyanyelvi kompetencia csökkenésére. Mivel erre vonatkozóan a jelen dolgozat keretében nem végeztem célzott vizsgálatokat, ezen kérdések megválaszolását nyitva hagyom.

A tanulmány elsősorban más kutatók által gyűjtött, feldolgozott és közzétett adatokra épül. Az elemzések forrásául szolgáló nyelvi anyagok különféle publikált nyelvtanokból, tanulmányokból és korpuszokból származnak. A rendelkezésre álló adatok típusa nyelvenként eltérő, ezek jellegét és felhasználásuk módját az alábbiakban ismertetem.

Az erdei enyec esetében elsődleges forrásként Siegl (2013) saját terepmunkán alapuló, részletes leíró munkája szolgált. Bár ez a leírás átfogó képet ad az erdei enyec nyelv nyelvtanáról, a dolgozat szempontjából releváns szórendi sajátosságok feltárásához szükség volt a leírás kiegészítésére nyelvi korpusz vizsgálatával. A nganaszan nyelvnél fő referenciaként Wagner-Nagy (2018) nyelvtana szolgált, amely egy 397 496 szavas, részben publikált, részben kéziratos szövegeket alkotó nyelvi mintára épül. A dolgán esetében pedig alapvetően a Däbritz (2022) által közölt nyelvtanban leírtakra támaszkodom.

Bár a dolgán, és részben a nganaszan nyelv esetében is az itt felhasznált nyelvtanok – Wagner-Nagy (2018) és Däbritz (2022) – a hamburgi egyetemen zajló Grammars, Corpora and Language Technology for Indigenous Northern Eurasian Languages (INEL) kutatási projekt keretében létrehozott digitális korpuszok adataira épülnek, alapesetben nem feltételeztem, hogy a korpuszadatok újraelemzése lényegesen eltérő következtetésekhez vezetne, mint amelyeket ezek a munkák kínálnak. Az erdei enyec, a nganaszan és a dolgán nyelvek esetében azonban mégis kiegészítettem a nyelvtanok eredményeit az INEL korpuszok adatainak vizsgálatával.

Erre leginkább azért volt szükség, mert a fent említett nyelvtanok helyenként nem tárgyalják kellő részletességgel a releváns szerkezeti sajátosságokat – részben az átfogó leírások műfaji korlátai miatt –, illetve esetenként nem teljesen konzisztens megfigyeléseket tartalmaznak. Az INEL annotált korpuszok ugyanakkor értékes kiegészítést nyújtottak a szóban forgó nyelvek szerkezeti sajátosságainak részletesebb feltárásához.

Az INEL Enyec Korpusz 173 379 szóból álló erdei enyec anyagot tartalmaz (Shluinsky et al. 2024), az INEL Dolgán Korpusz (Däbritz et al. 2022) 97 625 tokenszámú dolgán nyelvű szöveget foglal magában, míg az INEL Nganaszan Korpusz 221 747 tokenből áll (Brykina et al. 2025). Bár e három nyelv INEL korpuszai modern nyelvészeti mércével mérve kis méretűnek tekinthetők, illusztratív példák célzott keresésére, valamint leíró általánosítások megfogalmazására mindegyik jól használható.

Ennek megfelelően mind a dolgán, mind a nganaszan, mind pedig az erdei enyec esetében felhasználtam példákat a digitális korpuszokból a kérdésekre vonatkozó szórendi megfigyelések illusztrálására. Ugyanakkor a korpuszok mérete nem teszi lehetővé statisztikai érvényű következtetések levonását, ezért ilyen irányú vizsgálatot nem végeztem.

Mindhárom fent említett nyelv esetében úgy vélem, hogy a vizsgálatok elmélyítéséhez, különösen a negatív példák megbízható dokumentálásához, elengedhetetlen további, anyanyelvi beszélőkkel végzett célzott nyelvészeti terepmunka. Erre azonban a jelenlegi geopolitikai helyzetben nincs lehetőség.

A tundrai nyenyec nyelv vizsgálatához többféle forrásra támaszkodom. Az INEL projekt keretében publikált tundrai nyenyec nyelvű szövegek összesen 37 681 szót tartalmaznak (Budzisch–Wagner-Nagy 2024). Ennél nagyobb mennyiségű – mintegy 500 000 szavas – nyelvi anyagot biztosít Mus–Metzger (2021) nem publikált gyűjteménye, amely részben átfed az INEL projekt tundrai nyenyec korpuszával. Az általam vizsgált anyag ugyan nem tartalmaz annotációt, a nyelv részletes elemzéséhez szükséges ismeretek birtokában mégis ennek az elemzése szolgált a kutatás alapjául.

További fontos forrásom Nikolaeva (2014) átfogó nyelvtani leírása. E két forrás mellett saját, anyanyelvi beszélővel végzett célzott adatgyűjtéseim eredményeit is felhasználtam. A célzott adatokat 2017-ben és 2019-ben Moszkvában egy-egy hetes, valamint 2020-ban és 2021-ben háromhetes online konzultációk során gyűjtöttem. A munkában egy tundrai nyenyec anyanyelvű, a jamali nyelvjárást beszélő adatközlő vett részt.

A konzultációk során kérdőív-alapú eljárásokat alkalmaztam, amelyek a célnyelvi szerkezetek módosítására és a nyelvi elemek paradigmákon belüli helyettesítésére épültek. A kérdőíveket a veszélyeztetett nyelvek dokumentálásában elterjedt módszertani gyakorlatokat követve állítottam össze, Bowern (2010) és Chelliah–De Reuse (2010) alapján. Az orosz nyelv interferenciahatásának kizárása érdekében a konzultációk tundrai nyenyec és angol nyelven zajlottak.

A tanulmányban a másoktól átvett példákat módosítások nélkül veszem át, és esetenként csak a glosszázáson változtatok oly módon, hogy azok összhangban legyenek a tanulmányban használt jelöléssel. Így például a jelöletlen nominatívuszi esetet nem glosszázom. Az általam gyűjtött tundrai nyenyec példákat egyszerű latin átírásban közlöm, és nem jelölöm külön a forrásukat.