3. Az ige utáni kérdőszós kifejezések korlátozása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_909/#m1296anyt_37_909 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_909/#m1296anyt_37_909)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_909/#m1296anyt_37_909)
Mielőtt rátérek a kérdőszós kifejezések szintaktikai viselkedésének, illetve a nem igevégű mondatok tulajdonságainak ismertetésére, részletesen bemutatom azt a szintaktikai jelenséget, amely a vizsgált nyelvekben megfigyelhető; nevezetesen, hogy milyen feltételek mellett nem jelenhet meg kérdőszós kifejezés az ige után.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_910/#m1296anyt_37_910 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_910/#m1296anyt_37_910)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_910/#m1296anyt_37_910)
Amint azt a bevezetőben említettem, csak a tundrai nyenyecből áll rendelkezésünkre negatív példa, vagyis olyan adat, amely világosan szemlélteti, hogy kérdőszós kifejezés valóban nem állhat ige mögött (l. a (2a–b) példákat). A további három vizsgált nyelv esetében a nyelvtanok leírása alapján következtethetünk arra, hogy ezek sem engedik meg a kérdőszós kifejezés ige mögé kerülését (Siegl 2013, 355–360; Wagner-Nagy 2018, 383; Däbritz 2022, 387–388). Ezt a következtetést a korpuszadatok is megerősítik, mivel ezekben sem találunk olyan mondatot, amelyben a kérdőszós kifejezés a főigét követné.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_911/#m1296anyt_37_911 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_911/#m1296anyt_37_911)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_911/#m1296anyt_37_911)
Azokban a nyelvekben, amelyek az SOV alapszórendről SVO szórendre váltanak, megfigyelhető bizonyos törvényszerűség arra vonatkozóan, hogy az ige utáni pozícióban milyen típusú összetevők jelenhetnek meg. Bár ez nyelvenként eltérő lehet, a szakirodalom három fő tényezőt azonosított, amelyek egyértelműen összefüggésbe hozhatók ezzel a nyelvi változással (vö. pl. Uszkoreit 1987; van Kemenade 1987; Büring 2001; Vogel–Walker 2001; Fanselow 2003; Asztalos et al. 2017). Ezek a tényezők a következők: (i) az ige mögött álló frázis összetettsége (Stockwell 1977; van Kemenade 1987; Fischer et al. 2000), (ii) szintaktikai szerepe (İşsever 2003; Akan–Hartmann 2019; Borise et al. 2022), valamint (iii) információszerkezeti szerepe (Öztürk 2013; É. Kiss 2013; Asztalos et al. 2017).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_912/#m1296anyt_37_912 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_912/#m1296anyt_37_912)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_912/#m1296anyt_37_912)
Az itt elemzett nyelvekben nem találunk kivételes eseteket, amikor kérdőszós kifejezés az ige mögé kerülne, így sem a kérdőszós kifejezések összetettsége, sem azok szintaktikai szerepe nem jelent kivételt a szabály alól. A fenti (2a–b) tundrai nyenyec példákból láthattuk, hogy sem alany, sem tárgy nem állhat az ige után; a (5a–b) példák pedig azt illusztrálják, hogy ugyanez érvényes az összetett kérdőszós kifejezésekre (5a), valamint az adjunktum szerepű kérdőszókra is (5b).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_913/#m1296anyt_37_913 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_913/#m1296anyt_37_913)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_913/#m1296anyt_37_913)
|
(5)
|
HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_914/#m1296anyt_37_914 (2026. 05. 14.)
Chicago Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_914/#m1296anyt_37_914)
APA Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_914/#m1296anyt_37_914)
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_915/#m1296anyt_37_915 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_915/#m1296anyt_37_915)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_915/#m1296anyt_37_915)
Ami a kérdőszós kifejezések információszerkezeti szerepét illeti, azokat általában a fókusszal állítják párhuzamba, mivel a kérdőszós kifejezések a fókuszhoz hasonló szemantikai műveletet hajtanak végre, azaz alternatívák egy halmazát vezetik be a mondatban. Ellentétben azonban a fókusszal, a kérdőszós kifejezés nem (feltétlenül) jelöli ki az általa bevezetett halmaz egyetlen elemét, funkciója kimerül az alternatívahalmaz létrehozásában (Hamblin 1973; Karttunen 1977; Erteschik-Shir 1990; Kratzer–Shimoyama 2002; Beck 2006; Gyuris 2020). Sok nyelvben kötelező a kérdőszós kifejezés fókuszként való szintaktikai kiemelése, például egy meghatározott szerkezeti pozícióba való áthelyezés révén. Ennek megfelelően az információszerkezet VO/VX típusú mondatszerkesztésre gyakorolt hatása csak akkor lehet releváns az itt vizsgált esetben, ha legalább az egyik nyelvben maga a fókusz is megjelenhet az ige mögött – hiszen a kérdőszós kifejezések egyszerű kérdésekben csak ritkán, különleges esetekben kaphatnak topikszerű értelmezést (erre a 6. részben majd visszatérek). Az, hogy a főige után nem állhat kérdőszós kifejezés, tehát egyúttal arra is utalhat, hogy ezekben a nyelvekben az ige utáni tartományban fókusz sem állhat. Később azonban látni fogjuk, hogy ez a megállapítás nem érvényes maradéktalanul valamennyi vizsgált nyelvre.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_916/#m1296anyt_37_916 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_916/#m1296anyt_37_916)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_916/#m1296anyt_37_916)
Végül a rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy többszörös kérdésekben is tilos a kérdőszós kifejezést a főige mögé helyezni, még abban az esetben is, ha a másik kérdőszós kifejezés az ige előtti tartományban marad (6).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_917/#m1296anyt_37_917 (2026. 05. 14.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_917/#m1296anyt_37_917)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_917/#m1296anyt_37_917)
|
(6)
|
HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot: Harvard Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_918/#m1296anyt_37_918 (2026. 05. 14.)
Chicago Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_918/#m1296anyt_37_918)
APA Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 14.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_918/#m1296anyt_37_918)
|