Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

7 A buddhizmus szerint az emberek tévesen azonosítják magukat a bennük zajló gondolati és érzelmi folyamattal, mintha ez lenne valódi lényegük. Buddha szerint azonban nem uralkodói, hanem inkább szenvedő alattvalói vagyunk „lelki birodalmunknak”. Gondolataink és érzéseink egyfajta hedonista taposómalomban tartanak minket, hiszen amint kielégülnek, egy rövid nyugalom után újabb célok elérését követelik tőlünk. Buddha szerint az igazi szabadság ezért abban áll, hogy nem kielégíteni próbáljuk megjelenő érzéseinket és gondolatainkat, hanem megtanulunk nem azonosulni velük, és elfogadjuk, hogy amit énnek hiszünk, csupán illúzió. A modern pszichológia meglepően jól illeszkedik ezekhez az ősi gondolatokhoz. A mai elméletek szerint az érzelmek evolúciós termékek, amelyek a természetes szelekció szempontjából hasznosak voltak, mert motiváltak minket bizonyos, túlélésünk szempontjából előnyös cselekvésekre (hedonista taposómalom), de a mai környezetben nem feltétlenül szolgálják az egyén javát. Így a féltékenység, ha a partnerünk nincs mellettünk, a szorongás, amikor nem kapunk reakciókat a közösségi médiás posztjainkra, vagy a harag, amit vezetés közben érzünk, sok esetben értelmetlen és káros. A meditációs technikák célja, hogy egy mély percepciós váltás menjen végbe bennünk, amelyben felismerjük: nem vagyunk azonosak a haragunkkal és a szorongásainkkal, ezek énünktől idegen, bennünk zajló erők, amelyeket elegendő megfigyelni és elengedni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero