MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Jog, pszichológia, társadalom
Rejtett kölcsönhatások
1
Porter, S. – Ten Brinke, L. (2009): Dangerous decisions: A theoretical framework for understanding how judges assess credibility in the courtroom. Legal and Criminological Psychology. 14(1), 119–134., 121. Supreme Court case R. v. Francois 120; Porter, S. – Ten Brinke, L. (1994), Justice McLachlint idézi: ‘In the end, the jury must decide whether it believes the witness’s story in whole or in part. That determination turns on the demeanour of the witness and the common sense of the jury’
Tartalomjegyzék
- Jog, pszichológia, társadalom
- Impresszum
- Bevezetés
- A jog és a pszichológia találkozásai
- A róka sok mindent, a sündisznó viszont egy fontos dolgot tud
- Miért engedelmeskedünk a jogi normáknak?
- Konformitás: bátran kövessünk másokat!
- Az igazságosság érzékelésének pszichológiája és a jog
- A szabálykövetés ösztöne
- A rendszerigazolás elmélete: miért támogatnak egy rendszert a vesztesei?
- Szociális dominancia és az elnyomási hiedelmek
- Interkulturális pszichológia, éghajlat és gazdaság
- Viselkedéstudományok lámpásai
- Konformitás: bátran kövessünk másokat!
- Navigációs gyorstalpaló a jog és pszichológia területéhez
- Gyilkos vagy-e, ha megölsz valakit álmodban?
- Interdiszciplinaritás: a tudományos megismerés új útja
- Fontos útmutató a pszichológiai törvények értelmezéséhez
- A róka sok mindent, a sündisznó viszont egy fontos dolgot tud
- A racionális emberkép trónfosztása
- Rendbontó pszichológusok
- A viselkedésalapú joggazdaságtan születése
- A Homo oeconomicus és a racionális döntés elmélete
- A normatív-deskriptív dilemma: az emberi viselkedés és az emberi viselkedés modelljeinek viszonya
- Az ultimátumjáték: hogyan osztanánk el 20 000 forintot egy idegennel?
- Önzőbb lesz az, aki elvégez egy közgazdaságtani kurzust?
- A jog antropológiai funkciója
- Ösztönösen a választást választjuk – de ennek ára van
- Rendbontó pszichológusok
- A kiszámíthatóan irracionális ember
- Nincsen semmi igazságosabban elosztva, mint a józan ész
- A gondolatok kigondolják magukat! De pontosan hogyan?
- Kognitív gazdaságosság: a rendszer hatékony, de hibázik
- Láthatatlan csapdák: miért nehéz felismerni a hibáinkat?
- Sarkvidék és sivatag: az elme története
- Homo heuristicus – ökölszabályok a döntéshozatalban
- Ökológiai racionalitás és szerencsejátékos bírók
- Nincsen semmi igazságosabban elosztva, mint a józan ész
- Kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban
- Az igazság az, amit a bíró reggelire evett: a kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban
- A jogi döntéshozatal klimatikus kihívásai: csak nehogy meleg napon ítéljenek el
- Büntető játék: sportmérkőzések és bírói döntések rejtélyes összefüggései
- A születésnapi ítéletek és a média hatása a bíróságokra
- Képzett bírák, láthatatlan akadályok: mennyire érintett a bírói kar Magyarországon?
- A két hiba: zaj és torzítás
- Az igazság az, amit a bíró reggelire evett: a kognitív torzítások az igazságszolgáltatásban
- Hogyan ítélünk meg másokat? – Veszélyes döntések a jogban és a politikában
- A lélek és a borítója
- El tudjuk-e dönteni arc alapján, ki gyilkos és ki jótevő?
- Az első benyomás börtöne, megbízhatatlannak ítélt emberek a halálsoron
- Veszélyes döntések elmélete
- Felismerjük-e a hazugságot? A „józan ész” tévútjai
- A megtévesztés jelei
- Érzelmek észlelése a tárgyalóteremben
- Babaarcú bűnözők
- Esztétikai és morális ítéleteink kapcsolata: miért jó, ami szép?
- Barát és ellenség: gondatlan tervezők mellé megbocsátó olvasók kellenek
- Veszélyes döntések a politikában: azaz mi alapján választunk jogalkotót?
- Fenntartható-e a liberális demokrácia a tudományos pszichológia alapján
- A legitimitás problémája a technológiai fejlődés korában
- Az „emberhekkelés” kora
- A politikai orientációk agyi korrelátumai
- A lélek és a borítója
- A történetek pszichológiája: utólag mindenki okosabb, még a jogászok is
- Narratív bevásárlókosár: a jogi döntéshozatal történeti modellje
- A történetek ereje és veszélyei: a halál angyalai ügyek
- Ex post és ex ante tort law
- Én mindig is láttam: utólagos okoskodás az orvosi műhibaperekben
- Az előreláthatóság általános jogi kérdései
- Nem nyilvánvalóság a szabadalmi jogban
- A megalapozott gyanú és az áldozathibáztatás
- Normatív tanulságok és kérdések
- Narratív bevásárlókosár: a jogi döntéshozatal történeti modellje
- A megfogalmazás hatalma a viselkedés felett
- Nem a valóság, hanem annak keretei számítanak
- A veszteségkerülés elve
- A negativitás dominanciája és a jogrendszer
- A megfogalmazás mint manipuláció
- A polgári per mint természetes keret
- Tárgyalások és status quo: miért olyan nehéz megegyezni?
- Statisztika és stratégia
- Az emlékeinket újraformáló nyelv
- Hogyan irányítja a metaforikus keretezés a közösségi döntéshozatalt?
- Nincs a világon sem jó, sem rossz: a gondolkozás teszi azzá – a kognitív újrakeretezés
- Nem a depresszió áll a problémák hátterében, hanem a problémák állnak a depresszió hátterében
- Nem a valóság, hanem annak keretei számítanak
- Horgonyhatás és jog: tudunk-e megbízható számszerű ítéleteket hozni az igazságszolgáltatás kontextusában?
- A psziché törvénye előtt mindenki egyenlő: előítéletek jogpszichológiai kutatása
- Bírói diszkréció, zajos ítélethozatal és a hamis konszenzus hatás
- Az ítélkezési irányelvek
- Rassz, nem, társadalmi osztály: mennyit számít, ki az eljárás szereplője?
- Lehetsz úgy is előítéletes, hogy nem tudsz róla: az implicit előítéletesség problémája
- Kiutak az előítéletességből
- Kivétel vagy főszabály az előítéletes gondolkodás?
- Bírói diszkréció, zajos ítélethozatal és a hamis konszenzus hatás
- Igazságkeresés az igazság kizárásával: kutatások a tiltott bizonyítékok kognitív sorsáról
- Az erkölcs mint pszichológiai kérdés: a morális ösztön és jogi következményei
- Az érzelmek ügyvédje
- A morál mint biológiailag meghatározott viselkedés: nem minden érték szavazás kérdése
- Ösztönös együttműködés és a szabályozás ára
- Az agresszió és a békés konfliktusrendezés ciklusa
- Jog és evolúciósan örökölt viselkedéses tendenciák
- Amikor az egyenlőség tévútra visz
- Mulasztási torzítás a jogrendszerben: vakcinagyártás, eutanázia és ítéleti bizonyosság
- A büntető agy és a bírói populizmus
- Az érzelmek ügyvédje
- Jogellenes-e a marketing? – A modern viselkedésirányítás jogi, etikai és társadalmi dilemmái
- Babák, akik felszámolták a szegregációt
- Legalitással szabályozott moralitás: az erkölcs követi a jogot, vagy a jog az erkölcsöt?
- Modern pszichológiai viselkedésirányítási technikák használata a jogi szabályozásban
- Zöld szakadék és az alapértelmezett beállítás hatalma
- Tudta, hogy egy átlag egyetemi hallgató csak heti egyszer iszik?
- A tigris és a konnektor
- Tiszta víz, piszkos trükkök: a fogyasztói döntéseket befolyásoló manipulatív jelzők
- A pszichológiai tudás halált okozhat
- Liberalizmus és paternalizmus
- Az emberi akaratok az idő csapdájában
- Sötét mintázatok
- Az adatbányászattól az agybányászatig
- Elmeellenes bűncselekmények
- A kognitív szabadság védelmében: a mentális integritáshoz való jog
- Babák, akik felszámolták a szegregációt
- Az emlékezet törékeny hatalma
- Mit üzennek az ártatlanul elítélt emberek?
- Konstruktív és rekonstruktív emlékezet
- A gyermekkori bántalmazás visszanyert emlékei és az emlékezeti háborúk
- Felejtés nélkül nincs én
- Hamis emlékek, hamis vallomások
- A stressz hatása az emlékezetre
- Aprólékos emlékek, magabiztos tanúk: a pontosság jelei?
- Miért kiemelt az emlékezet szerepe a jogban: a „mindenki tanú” hipotézis
- A bírói kérdezési stratégiák és a befolyásoló nyelvhasználat dilemmái Magyarországon
- Mit üzennek az ártatlanul elítélt emberek?
- Metakognitív szakadékok az igazságszolgáltatásban
- Változási vakság
- Mit jelent a metakogníció? Tudásunk a tudásról
- Mit tudnak a jogászok a pszichológiáról? Nemzetközi kutatások
- Magyar jogászok jogpszichológiai ismereteinek vizsgálata
- Magyar minta: az emlékezet korlátai
- Magyar minta: a hitelesség illúziója és a megjelenés hatalma
- Magyar minta: három bíró, három ítélet
- Magyar minta: jobb, mint Amerika, rosszabb, mint Norvégia
- Változási vakság
- Neuroegzisztencializmus és neurojog: szabadság, felelősség és a jog nehéz kérdései a 21. században
- Ki olvassa e sorokat? A tudatos narrátor és az okozatiság szemüvegei
- Neuroegzisztencializmus: minden elmélet szemben áll az akarat szabadságával; minden élmény mellette szól
- A varázslatos toll nélküli világ problémája
- A kontroll helye és a pozitív illúziók
- Az agyam kényszerített: a neurológiai determinizmus és a jogi felelősség
- Az idegtudományok nem változtatnak meg semmit, mégis megváltoztatnak mindent
- A boszorkánybíráskodás liberális reformja
- Ki olvassa e sorokat? A tudatos narrátor és az okozatiság szemüvegei
- Záró gondolatok
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 127 6
E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált. Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben. A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.
Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
