Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

9 Hugo Mercier amellett érvel, hogy az emberek nem olyan hiszékenyek, mint gondoljuk. Nyitottak vagyunk új információkra, de alapvetően kritikusan értékeljük őket (nyitott éberség). Sokan emellett úgy érvelnek, hogy például az álhírek megosztása valójában inkább a csoportlojalitás megerősítésére szolgál, és nem azt jelzi, hogy az illető ténylegesen hisz is a téves információban. Különösen érdekes példa a „Pizzagate”, egy 2016-ban elterjedt összeesküvés-elmélet, amely szerint vezető amerikai politikusok pedofil hálózatot működtettek, amelynek központja a Comet Ping Pong pizzéria volt. Edgar Maddison Welch, egy aggódó polgár, fegyverrel lépett be a pizzériába, hogy kiszabadítsa az állítólag ott fogva tartott gyerekeket. Ekkor derült ki számára, hogy az épületnek nincs pincéje, és az összeesküvés-elmélet teljesen alaptalan. A fegyvere elsült, de senki sem sérült meg, végül pedig feladta magát a hatóságoknak. Welch könnyen válhat a gúny tárgyává, de ha belegondolunk, a saját szempontjából morálisan viselkedett: ha valaki tényleg azt gondolja, hogy pedofil hálózatot működtetnek egy pizzériában, a helyes megoldás az, hogy tesz valamit ellene. A legtöbb ember viszont láthatóan nem cselekszik ezen álhírek mentén, inkább csak mint jelzés használja őket (én is közétek tartozom). Mercier, H. (2020): Not born yesterday: The science of who we trust and what we believe. Princeton University Press.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero