Czabán Samu

Jog, pszichológia, társadalom

Rejtett kölcsönhatások

22 Bár ez elsőre provokatívnak tűnhet, valójában jogosan vethető fel a kérdés, hogy a pszichoterápiának, mint egészségügyi beavatkozásnak, van-e egyáltalán igazolható hatékonysága. A kritikusok szerint a terápiás hatékonyságvizsgálatok többsége egyetemi vagy kutatási környezetben zajlik, és nem a való életbeli terápiás folyamatokat elemzi. Ezekben általában motivált, jól képzett szakemberek vesznek részt, akik gyakran saját módszereik eredményességét kívánják igazolni. Ráadásul a kontrollcsoportokban gyakran várólistás pácienseket használnak összehasonlítási alapként. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek úgy tudják, hogy kezelésben részesülhetnek majd a jövőben, de jelenleg nem kapnak terápiát. Ez az állapot pedig nem semleges – sőt, önmagában is befolyásolhatja a pszichés állapotukat: frusztráló lehet, vagy éppen akadályozhatja a spontán gyógyulást. Még ebben az ideális környezetben is csak mérsékelt különbséget mutatnak ki a terápiák hatása és a placebóhatás között. Ezzel a kritikával szemben viszont felhozható, hogy az evidence-based (bizonyítékokon alapuló) elvárásokat eredetileg biológiai alapú orvosi kezelésekre dolgozták ki, és nem feltétlenül alkalmazhatók a lelki problémák kezelésére. Emellett a pszichoterápia lehet practice-based is, azaz tapasztalati alapú – ahogyan például az ápolói gondoskodás nagy része sem mérhető feltétlenül, mégis kulcsfontosságú. Ráadásul a pszichoterápia alkalmazott filozófiai gyakorlatként is értelmezhető: segít az egyénnek elmélyülni saját életében, értékeiben és céljaiban – így akkor is értékes lehet, ha nem tudja minden esetben magát orvosi értelemben vett beavatkozásként igazolni. A kérdés nem pusztán elméleti, hiszen a pszichoterápia társadalmi és politikai értelemben is küzd az elfogadottságért – éppúgy, mint más hivatalosan elismert egészségügyi beavatkozások, hiszen csak így juthat forrásokhoz a társadalombiztosítási rendszerből. Moloney, P. (2013): The therapy industry: The irresistible rise of the talking cure, and why it doesn't work. Pluto Press; Zilbergeld, B. (1983): The shrinking of America: Myths of psychological change. Little, Brown; Chow, P. I. – Wagner, J. – Lüdtke, O. – Trautwein, U. – Roberts, B. W. (2017): Therapy experience in naturalistic observational studies is associated with negative changes in personality. Journal of Research in Personality. 68, 88–95.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 127 6

E könyv egy mélyreható átalakulás gyakran rejtve maradó történetét tárja fel. Bemutatja, milyen sokféleképpen fonódik össze a pszichológia, a jog és a társadalom működése. Elemzi, miként alkalmazzák a piacok és az államok egyre tudatosabban a pszichológia eszköztárát a viselkedésformálásra – olyannyira, hogy mára a kognitív szabadság jogi védelmének újragondolása is szükségessé vált.

Lehet-e a jog igazságosabb, ha érti az embert? És lehet-e a pszichológia társadalmibb, ha ismeri a szabályokat? Dr. Czabán Samu jogpszichológia-kutató tíz éve keresi erre a választ, nemcsak az íróasztal mögött, hanem társadalmi intézményekben, közösségekben, emberek között is. A kötet ezen interdiszciplináris vállalkozás legjobb pillanatait mutatja be. Kitér az igazságszolgáltatás kognitív kihívásaira: hogyan befolyásolja a bírói döntéseket a tanúk és vádlottak megjelenése, a bizonyítékok sorrendje vagy akár az időjárás. Felveti a kérdést, hogy mit jelent a modern neurojog, és valóban felelőssé tehető-e az ember döntéseiért, vagy mindannyian csupán agyunk önkényének vagyunk kiszolgáltatva. Szó esik arról is, miért nem eredményeznek a választások feltétlenül felelős kormányzást, miért mítosz az emberi önzőség, és miért nem bízhatunk meg saját emlékeinkben.

A pszichológia észrevétlenül átírja az emberről alkotott képünket, a társadalom nagy egészétől a személyes életünkig. Mindannyian osztozunk azokban a kognitív torzításokban, amelyek meghatározzák gondolkodásunkat, és amelyekkel, miután napvilágra kerültek, visszaélhet bármely hatalom. A psziché törvényei előtt mindenki egyenlő, így egyéni és társadalmi önvédelmünket is edzenünk kell.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czaban-jog-pszichologia-tarsadalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero