Az álneveket mind a magyar, mind a külföldi alkotók esetében igyekeztem feloldani, ha egy szerző több (ál)néven is alkotott, azokat a neveket összevontam, és egy személynek számítottam. A Hét munkatársai rendszeresen különböző álnevek alatt írtak. Bár ez a gyakorlat főként a krónikákra, tárcákra, az „Innen-Onnan” rovat krokijaira és a különböző rovatok (irodalom, művészet, zene) ismertetéseire és kritikáira jellemző, az ott használt álneveket a szépirodalmi alkotások esetében is az adott munkatárséként azonosítottam. Természetesen előfordulhat, hogy többen is használták ugyanazt az álnevet, például a Monachust Kóbor Tamás és Papp Dániel, vagy az Igricet Ambrus Zoltán és Ignotus. Ilyen esetben figyelembe vettem mind a használat idejét, mind a művet (Monachus álnéven 1903-ban jelentek meg „költemények prózában”,3 Papp Dániel azonban 1900-ban elhunyt, így a szövegeket Kóbor Tamásnak tulajdonítottam, Igric álnéven pedig költemény jelent meg, így a szöveget Ignotus, nem pedig Ambrus művének feltételeztem).4 Az Ego álnév esetében is megadtam a szerzőt (bár természetesen előfordulhat, hogy ezt az álnevet sem csak dr. Rózsavölgyi Mórné Fried Margit használta a lapban). Más kérdéssel szembesültem a női szerzők esetében, amikor leánykori és asszonynevükön is publikáltak a vizsgált időszakban. Az ismertebb Kaffka Margit vagy Szabóné Nogáll Janka mellett ilyen Fodor Erzsike is, aki Kerekesné Fodor Erzsike és S. Fodor Erzsike/Sternthalné Fodor Erzsike néven is jelentkezett.5