Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


Az álneveket mind a magyar, mind a külföldi alkotók esetében igyekeztem feloldani, ha egy szerző több (ál)néven is alkotott, azokat a neveket összevontam, és egy személynek számítottam. A Hét munkatársai rendszeresen különböző álnevek alatt írtak. Bár ez a gyakorlat főként a krónikákra, tárcákra, az „Innen-Onnan” rovat krokijaira és a különböző rovatok (irodalom, művészet, zene) ismertetéseire és kritikáira jellemző, az ott használt álneveket a szépirodalmi alkotások esetében is az adott munkatárséként azonosítottam. Természetesen előfordulhat, hogy többen is használták ugyanazt az álnevet, például a Monachust Kóbor Tamás és Papp Dániel, vagy az Igricet Ambrus Zoltán és Ignotus. Ilyen esetben figyelembe vettem mind a használat idejét, mind a művet (Monachus álnéven 1903-ban jelentek meg „költemények prózában”,3 Papp Dániel azonban 1900-ban elhunyt, így a szövegeket Kóbor Tamásnak tulajdonítottam, Igric álnéven pedig költemény jelent meg, így a szöveget Ignotus, nem pedig Ambrus művének feltételeztem).4 Az Ego álnév esetében is megadtam a szerzőt (bár természetesen előfordulhat, hogy ezt az álnevet sem csak dr. Rózsavölgyi Mórné Fried Margit használta a lapban). Más kérdéssel szembesültem a női szerzők esetében, amikor leánykori és asszonynevükön is publikáltak a vizsgált időszakban. Az ismertebb Kaffka Margit vagy Szabóné Nogáll Janka mellett ilyen Fodor Erzsike is, aki Kerekesné Fodor Erzsike és S. Fodor Erzsike/Sternthalné Fodor Erzsike néven is jelentkezett.5

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave