Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


Az „Adomák” szövegcsoport a folyóirat egész anyagának csaknem a felét teszi ki. Ezek a szövegek sincsenek rovatszerűen elkülönítve, csupán az utólagos tartalomjegyzék jelzi, mely írások tartoznak ide.1 A Nagy Tükör alapvetően az adomákra épült, tehát elsősorban nem az aktuálpolitikát és az akkori közéletet helyezte előtérbe, hangsúlyosan mindössze a „Politikai körút gyalog” című rovatban kerültek fókuszba a közéleti események. Azzalnem lehetne vádolni az élclapot, hogy valamely politikai párt a saját orgánumaként, eszközeként használta volna fel, hiszen az abszolutizmus idején ennek nem állt fenn a lehetősége. Ezzel ellentétben a későbbi élclapokat, Az Üstököst, a Bolond Miskát, a Ludas Matyit és a Borsszem Jankót már erősen meghatározta a politikai véleménynyilvánítás. Ahogyan Tamás Ágnes is kiemeli, „a kortársak a humort és a gúnyt erős politikai fegyvernek tekintették, az élclapokban megjelent szövegeket akár a vezércikkeknél is hatásosabbnak tulajdonították”, ezért az „1869. évi választások időszakára már mindegyik párt életre hívott egy-egy vicclapot.”2

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave