Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


19 Ehelyütt aligha hallgatható el, hogy mind a sajtó-, mind pedig az irodalomtörténet-írás meglehetősen mostohán bánt a Magyar Szalonnal. Mértékadó munkák tesznek olyan megállapításokat a folyóiratról, amelyek nem felelnek meg a tényeknek. A Jókai-levelezés harmadik kötetét sajtó alá rendező Győrffy Miklós ugyan megjegyzi, hogy a Nemzet rendszeresen beszámolt az egyes lapszámok megjelenéséről, megkérdőjelezi ugyanakkor, hogy Fekete József mellett Hevesi József is alapító-szerkesztője lett volna a lapnak. Győrffy Miklós, „Jegyzetek”, in Jókai Mór Levelezése (1876–1885), szerk. Győrffy Miklós, JMÖM Levelezés 3, 347–829 (Budapest: Akadémiai Kiadó – Argumentum Kiadó, 1992), 744. Az akadémiai sajtótörténet, miközben a lap programját „sznobizmusként” értelmezi, azt állítja, hogy „fordítást csak ritkán” közöltek. Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk., A magyar sajtó története II/2: 1867–1892 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985), 478–479.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave