Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

4 A szerkesztő [Katona Lajos], „»Élet«”, Élet 1, 1. sz. (1891): 1–4, 4. [Kiemelés az eredetiben – A. V. Ö.] Az Élet címlapján „szerkesztőként” szerepeltetett szerzőket a továbbiakban főszerkesztőnek, a kiadóbizottsági és szerkesztőségi tagokat pedig szerkesztőnek fogom hívni, ha egy-egy munkatársról beszélek. Az indokolja ezt a döntést, hogy a címlapon külön feltüntették a szerkesztőket (például a második évfolyam első lapszámában Katona Lajost és Vikár Bélát), de a belső oldalon a szerkesztőségi tagokat is felsorolták – ebből pedig egyértelműnek tűnik, hogy ugyan a szerkesztést többen végezték, a felelősséget az összeállításért mégis a címlapon feltüntetett szerkesztők viselték, akik így gyakorlatilag főszerkesztői feladatkört töltöttek be. A lap finn vonatkozásait ld. H. Laborc Júlia, „Egy finnugor vonatkozásokban gazdag századvégi folyóirat: az Élet”, in Bereczki emlékkönyv (Bereczki Gábor 60. születésnapjára), szerk. Domokos Péter és Pusztay János, 251–256, Uralisztikai tanulmányok 2 (Budapest: ELTE BTK, 1988), 253; további információk a lapról: Voit Krisztina, A budapesti sajtó adattára 1873–1950 (Budapest: Argumentum Kiadó, 2000), 123. Az Életről írt kritikákat, szövegeket ld. Lakatos Éva, szerk., A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája 1705–1944, 5 köt. (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2010–2014), 1:136; a folyóirat repertóriumát ld. Galambos Ferenc, szerk., Az Élet repertóriuma: 1891–1896 (Budapest: k. n., 1977).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero