Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


26 Uo. Úgy tűnik tehát, a Dongó álnév Nagy Ignácot rejtette, s nem Tóth Kálmánt, hiszen mi szükség lett volna erre az álnévre azután, hogy Tóth Kálmán saját neve alatt is közölt egy legalább olyan durva vitacikket az előző írás mellett – noha Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő úgy vélte, hogy a Dongó Tóth Kálmán álneve, s csak a cikkéhez kapcsolódó megjegyzések származnak Nagy Ignáctól. Ld. Scheiber és Zsoldos, „Az 1852. év néhány…”, 72. Ezzel az állítással nem értek egyet, s nem látom bizonyítottnak. Amúgy a Dongó csak alkalmi álnév volt a Hölgyfutárban, a szaklexikon még csak azt sem tartja számon, hogy a név ott is felbukkant (s végképp nem azonosítja egyébként Tóth Kálmánnal sem), így csak ez a logikai következtetés segíthet Nagy Ignáchoz kötni: vö. Gulyás Pál, Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956), 127.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave