Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


1 Leopold Gyula kőnyomatosainak jelentőségére 2016-ban figyeltem fel. Azóta több írásomban próbáltam különböző szempontból bemutatni működésmódjukat, így jelen tanulmányban – bizonyos esetekben jelöletlen idézetek formájában – részben ezekre támaszkodom. Mivel a mai napig tartó kutatás számos váratlan apró felfedezéssel járt, az itt felsorolt szövegek egyes pontokon ellentmondó állításokat is tartalmaznak. Wirágh András, „Tárcanovellák és elosztóhálózataik a századfordulón: Cholnoky László publikálási praxisa 4.”, Híd 81, 6. sz. (2017): 38–45; Wirágh András, „Hálózatos magyar irodalom a századfordulón: Barangolás a vidéki szövegközlések labirintusában”, Médiakutató 20, 4. sz. (2019): 51–62; Wirágh András, „Utánközlés – címvariáns – plágium: A századforduló irodalmi tömegtermelésének változatai”, Literatura 45, 4. sz. (2019): 392–406; Wirágh András, A háló és az olló: Cholnoky László írásstratégiái és publikálási gyakorlata (1900–1929), (Budapest: Kijárat Kiadó, 2022); Wirágh András, „Terjedés és terjesztés: A századfordulós szövegtranszfer csatornái”, in Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban, szerk. Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs, 105–124 (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2023).

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave