MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
