Tartalomjegyzék

• Történetek az irodalom médiatörténetéből
• Impresszum
• Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
• chevron_right1837 – Mottók párbeszéde
  • Bibliográfia
• chevron_right1844 – Elindul az Életképek divatrovata
  • „Nem felejtők, kiknek írunk!”
  • Divat-lapok vagy divatlapok?
  • Az Életképek divatrovata (1844–1848)
  • A fiktív levél mint használati szövegtípus
  • „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
  • A divat mint a nemzetépítés eszköze
  • „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
  • Bibliográfia
  • Melléklet
• chevron_right1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
  • Függelék
  • Bibliográfia
• chevron_right1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
  • A magyar irodalmi lapok hálózatának délibábja
  • Bibliográfia
• chevron_right1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
  • chevron_rightA Nagy Tükör előzményei
    • A’ tudós palótz, avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei
    • Charivari-Dongó
  • chevron_rightJókai „Charivari” című rovatai
    • Öreg ABC vén emberek számára
  • A Nagy Tükör indulása
  • A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
  • A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
  • A Nagy Tükör tartalma
  • Politikai körút gyalog
  • Beszélyek és effélék
  • „Satyrák”
  • Versek
  • „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
  • Vizualitáson alapuló rovatok
  • „Adomák”
  • A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
  • Bibliográfia
• chevron_right1857 – A „látható” költő
  • A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
  • Az olajfestmény
  • A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
  • A kampány mérlege
  • A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
  • Versillusztráció: költészeti örökség
  • Portré: a személyiség
  • Történeti zsáner: petit genre
  • Bibliográfia
• chevron_right1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
  • A mediális váltás hatása Jósika Júlia életvezetési tanácsadó szövegeire
  • Bibliográfia
• chevron_right1860 – Arany János szerkesztő lesz
  • Bevezetés
  • Belvárosi anzix
  • Szerkesztők a Belvárosban
  • Arany János sétálni megy
  • Következtetések
  • Bibliográfia
• chevron_right1863 – Arany János kiadó lesz
  • Szerkesztők és kiadók a 19. század közepén
  • A Koszorú adminisztrációja
  • Az üzletvitel módja: értelem és érzelem
  • Következtetések
  • Bibliográfia
• chevron_right1865 – Modernitás és heti csevegés
  • Bevezető
  • Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
  • Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
  • Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
  • Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
  • Útmutatók a nagyvárosi élethez
  • A tárcaíró figurája
  • Dialógusok és narratívák
  • Bibliográfia
• chevron_right1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
  • Problémafelvetés
  • A magyarországi német nyelvű sajtó helyzete és irodalomközvetítő szerepe 1867 után
  • Lehetséges kutatási feladatok
  • Forrásokból kinyert adatok; kontextusok
  • A sajtó kutatásával kapcsolatos problémák, illetve módszertani kérdések
  • Bibliográfia
• chevron_right1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
  • Tekintély, fejlődés, női sorsok
  • A parasztnovella műfajáról
  • Bjørnson-fordítások a magyar hetilapokban
  • Bibliográfia
• chevron_right1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
  • Bibliográfia
• chevron_right1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
  • Egy kis elmélet: miért (nem) nevetünk a (régi) vicclapokon?
  • Jókai és a Bolond Istók
  • Jókai-Jupiter, a magyar Bikansfield
  • A bűvészsipkás hókuszpókász
  • Held Pálffy és a bécsi tószt
  • Macskazene
  • Befejezésül: Hegedüs Sándor, aki rossz útra vezette Jókait
  • Bibliográfia
• chevron_right1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
  • Bevezetés
  • A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
  • Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
  • A kultúra szerepe a magyarosításban
  • Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
  • Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
  • Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
  • A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
  • Konklúziók
  • Bibliográfia
• chevron_right1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
  • Bibliográfia
• chevron_right1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
  • Adatok és problémák
  • Szerzők és művek
  • A szerzőkről általánosságban, a magyarokról konkréta(bba)n
  • Magyar női szerzők A Hétben
  • Külföldi szerzők
  • Írók a címlapon
  • Jubileumi számok
  • A meggyőzés mestere – hajsza a kéziratokért
  • Összefoglalás helyett
  • Bibliográfia
• chevron_right1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
  • A szerkesztői üzenetek rovat funkciója
  • Képes Világ (1871–1873): „A szerkesztő póstája”
  • Kiss József mint „költő-tanár”
  • A „Heti posta” beszélője
  • Bibliográfia
• chevron_right1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
  • Az Élet az utókor szemében és az első évfolyam hangsúlyos szerepe
  • A közös látásmód: Brandes, Nietzsche, Ibsen
  • A havilapból kétheti, majd hetilappá váló kiadvány jellemzői
  • Norvég irodalom az Élet hasábjain
  • Bibliográfia
• chevron_right1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
  • A Magyar Lányok és az új típusú ifjúsági irodalom
  • Félelmek, eszmék, jóakarat: a lányolvasók mint társadalmi „probléma”
  • A hetilap tartalma és a serdülő lányok irodalmi reprezentációja
  • Következtetések
  • Bibliográfia
• chevron_right1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
  • Bibliográfia
• chevron_right1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
  • Bibliográfia
• chevron_right1916 – Egy modern alapviszony
  • Bibliográfia
• chevron_right1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
  • Háború és...
  • A háború, a slow print és a társadalmi kommunikáció szintjei
  • Kner Imre és a magyar slow print
  • Bibliográfia
• chevron_right1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
  • Bibliográfia
• chevron_right1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
  • Az indulás
  • A pályakezdés: a társadalmi problémák tolmácsolója
  • A publicista
  • A publicisztika
  • Az életmű újraolvasásának szükségességéről
  • A háború után
  • Bibliográfia
• chevron_right1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
  • Irodalmi-művészeti szamizdat Magyarországon
  • A klasszikus szamizdat jellegzetességei
  • Gépiratos folyóiratok
  • Alternatív nyomtatási technikával készült folyóiratok
  • Élőfolyóiratok és az „orális szamizdat”
  • Összegzés
  • Bibliográfia
• chevron_right1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
  • Bibliográfia
• chevron_right1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
  • Bibliográfia
• chevron_right1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
  • Bibliográfia
• chevron_right1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
  • Szerkesztők
  • Világirodalmi vonatkozások
  • Tematikus lapszámok
  • A Tolnai Ottó-kézjegyek
  • A délszláv háború
  • Halotti tor és virtuális könyvtár
  • Az Ex Symposion lapszámainak témái és szerkesztőinek jegyzéke
  • Főszerkesztők
  • Szerkesztőségek
  • Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//