Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


52 Ezért is írhatja Rákai Orsolya Schöpflinről szóló könyvében, hogy „a sajtó révén kerül olyan új gazdasági környezetbe az irodalom, amely a korábbiakhoz viszonyítva jóval nagyobb függetlenséget tesz számára lehetővé”. Rákai Orsolya, A teljes zenekar: Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége (Budapest: EditioPrinceps, 2013), 40. Ezzel szemben a kialakuló modern magyar sajtószíntér, miközben elősegítette a társadalmi mobilitást azáltal, hogy alacsonyabbra szállította az irodalmi nyilvánosságba való belépés küszöbét (a rendi nyilvánosságból a polgáriba való átmenet során) – megélhetést kínálva a viszonylag szegényebb (nem földbirtokos/főnemesi) sorból származó írójelöltek számára, és így bizonyos mértékig emancipálva az írói szerepkört –, a korábbiak helyett más kényszereket létesített. Ezek a kényszerek nem szüntették meg az irodalmi tér gazdasági vonatkozásait, tehát nem szabadították fel azt ennek kötelmei alól (még viszonylagosan sem beszélhetünk erről). Az írás és újságírás összekapcsolódása átstrukturálta ugyan a szerzők gazdasági diszpozícióját, eltérő perspektívába helyezve a szerzői függetlenség kérdését (egzisztenciális/esztétikai), ám ahogy fentebb is kiemeltem, Magyarországon ez a folyamat a potenciális szerzők körének kiszélesedését, valamint e szerzők autonómiájának és szabadságfokának csökkenését egyaránt jelentette.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave