Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


4 Az 1935/37-es számban írt a közelről látott forgatásról, ennek kapcsán pedig a regényre magára és Mikszáthra is kitért, azzal, hogy számára: „Ez az igazi Mikszáth.” Móricz Zsigmond, „Szent Péter esernyője”, Szinházi Élet 25, 37. sz. (1935): 8–9, 8. Hunyady Sándor A három sárkány című darabjáról az 1935/11-es számban számolt be: ezt a cikket a naplójában is emlegeti, mivel a lányával vitába szállt miatta. Móricz Virág azt kifogásolta, írónak készülve nyilván személyes érintettségből is, hogy Bródy Sándort is belekeverte az apja a gondolatmenetbe: „az mindig utálatos, ha egy írót az apjával dicsérnek”, vetette oda. A bejegyzésből az is kiderül, hogy a kész cikk hírével a lap Ilonka kisasszonyát, azaz Guth Ilonát hívták fel, aki elküldött valakit a szövegért. Ld. Móricz Zsigmond, Naplók 1935, szerk. Cséve Anna és Lengyel Imre Zsolt (Pécs: Kronosz Kiadó, 2023), 186–187.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave