Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

5 A kötetről készült kevés recenzió egyike az Uj Idők „B.” monogram mögé bújó recenzense, aki a szimbolikus mesék lírai artisztikumát és modernségét emeli ki. „Mesék, apró történetek, amelyekbe egy költő-lélek a maga fájdalmát öntötte, mint ahogy egész rózsakertek illatát belesürítik egy kis üvegcsenek [sic!] rózsaolajába. A földi emberek élete szimbólummá finomodik arról a magaslatról, ahonnan ő nézi vergődésüket, de el is mélyül ugyanakkor, mert a színes prizma, amelyen alakjuk átszürődik, az ő megértő szíve. Témái, ezek a kis mesék, leheletszerűek, sehol éles, bántó kontúrok, sehol kiélezett tendenciák, a szimbólumok megmaradnak szimbólumoknak és a végtelenbe vesznek, mint igazi mesék, amelyek szinte transzcendentális távolokból születtek meg, de bennük mégis az eleven élet vére kering. Stílusa lágy és ugyanakkor erőteljes, mindent kifejező és ugyanakkor költői képzeteket ébresztő: ragyogó, mint csiszolt drágakő fénye, de meleg és sugárzó, mint a napfény. Igazi költemények ezek a mesék, – prózában írott költemények, amelyekben az artisztikumnak nincs hidegsége, a formaművészet nem nyomja el a téma intim, belső szépségeit, a mesék nem pointek és nem aperçuk kedvéért íródtak, hanem érzéseket transzponált át bennük történetté a költő. Igazi, komoly tehetség tökéletes szépségű alkotásai ezek a mesék, amelyekből néhányat mutatóba közlünk mai számunkban.” B., „Mese a szomoru városról”, Uj Idők 23, 1. sz. (1917): 18.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero