Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

5 „Feszült figyelem közepette megy fel a »Cserebogár« függönye és a közönség már belépésekor lelkes tapssal fogadja Bajor Gizit, aki betegsége óta most lép föl először. Az első felvonás színes lóversenyképe nagyon tetszik és már az első függöny legördültével a lámpák elé követelik a szerzőnőt, aki Bajor Gizivel, Cs. Aczél Ilonával és az együttes többi művészeivel, valamint egyedül is többször hajol meg az élénken tapsoló kormányzói pár és a közönség előtt. A tetszés fokozódik, a drámai erővel végződő második felvonás után egyenesen kirobban a taps és nehéz megszámolni, hogy hányszor jelenik meg Bethlen Margit grófnő, Bajor Gizi és a művészegyüttes a függöny előtt. A szünetben valóságos búcsújárás indul meg Bajor Gizi öltözőjébe, ahol Bethlen Margit tölti a felvonásközt. Az elsők között gratulál Herczeg Ferenc, ifj. Wlassics Gyula báró, Voinovich Géza, ifj. Bethlen István gróf., Csathó Kálmán és Rózsahegyi Kálmán átnyujtja Bethlen Margit grófnőnek a Cserebogár művészeinek figyelmes ajándékát, egy művésziesen ötvözött ezüst cserebogarat.” [Kiemelés az eredetiben – R. Zs.] Orbók Attila, „Cserebogár: Bethlen Margit színművének bemutatója a Nemzeti Színházban”, Függetlenség, 1934. márc. 3., 6. és az ugyanott található ismeretlen szerzőségű és című kommentár: „A szerzőnő édesanyjával és fiával, Istvánnal ül páholyában és nincs itt felesége premierjén Bethlen István gróf, akit influenza tart vissza az inkei birtokon.” [Kiemelés az eredetiben – R. Zs.]

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero