Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


22 A naplóbejegyzés időpontja 1841. november 22. Az eredeti német nyelvű szöveg név szerint is megemlíti a szerkesztőket, illetve Széchenyi kiírja egy külön lapra az arisztokráciát sértő cikkek egy-egy mondatát is. „In Athaeneum [sic!] wird die Aristocr[atie] besudelt. Schedel, Vörösmarty und Bajza haben die Redaction. – Macht mich ausnehmend traurig.” Széchenyi István, Gróf Széchenyi István naplói V (1836–1843), szerk. Dr. Viszota Gyula, Magyarország újabbkori történetének forrásai: Gróf Széchenyi István összes munkái (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1937), 517. A kifogásolt mondatok: „Az aristocratia mindenütt egyenlő, hazája nincs, csak alattvalói vannak.” Ilosvay Rudolf, „Böngészet”, Athenaeum 5, 47. sz. (1841. október 17.), 752. „A’ democratiát haragra lehet lobbantani, de szíve van ’s igy megindítható; az aristocratia ellenben hideg marad ’s nem bocsát meg.” Lauka Gusztáv, „Böngészet”, Athenaeum 5, 56. sz. (1841. november 7.), 864. Az Ilosvaytól kiírt mondat a nemzetietlenség vádján keresztül szinte pontosan megegyezik Vörösmarty Az úri hölgyhöz című, szintén 1841-ben megjelent költeményének – „nincsen hazád – / Nincsen nemzeted, – nincs mondható neved” – az arisztokráciáról adott felfogásával.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave