Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


4 A megosztó fogadtatású mellszobor egy-egy bronz példányát 15–20 pengőforintért lehetett megvásárolni, s az alkotást a pesti műtárlat is bemutatta. Vajda János szintén érzékelte a szobor hibáit, azonban tárgya miatt jóval elnézőbb volt vele: N. n., „Hirvásár: Budapest?”, Nővilág 2, 27. sz. (1858): 427. A Vasárnapi Ujság szerint a műtárlati kiállítást követően már 20 pengőforint volt a szobor ára. N. n., „Irodalom és művészet.”, Vasárnapi Ujság 5, 28. sz. (1858): 332. A mellszobor későbbi sorsáról, szoborteremben való elhelyezéséről Jókai írt: [Jókai Mór], „Kakas Márton levelei: CXVI. Furcsa ötletek”, Vasárnapi Ujság 6, 50. sz. (1859): 597. Veress Endre negatív bírálatot idéz a szobrászról írt átfogó tanulmányában: Veress Endre, „Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász élete és munkái (Második közlemény)”, Erdélyi Múzeum 6, 2. sz. (1911): 1–32. Kempf Ferenc, „A magyarországi szoborművekről”, Budapesti Hirlap, 1959. okt. 14., 2. Züllich egyéb munkáinak megosztó megítéléséről lásd: Praznovszky Mihály, „A beolvasztott kegyelet”, in Kegyelet és irodalom: Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. Kalla Zsuzsa, A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei, 123–129. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997).

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave