Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


17 A festményhez kapcsolódó képkommentárok, költemények és megzenésítések mellett ide köthető még a Szépirodalmi Közlöny 1858 májusában közölt Petőfi és az egri kispapok című novellája, amely a költő Debrecenből Pestre vezető útjának egy állomását örökíti meg; illetőleg Petőfi Nővilág által kiadott, Bajzához írt, Kecskeméten, Debrecenben és Pozsonyban kelt levelei. A Tompa Verseiben (1858) megjelent Levél Petőfihez című, Petőfi bordalai által ihletett vers alcímével is hangsúlyozta az 1844-es keltezést. S ugyanígy említhetők bizonyos Petőfiről szóló költemények (például Sárosi Gyula versei), melyek a költő népiességéhez és bordalaihoz kívántak csatlakozni. Ld. [–r]. „Petőfi és az egri kispapok”, Szépirodalmi Közlöny 1, 43. sz. (1858): 1637–1641. Petőfi Sándor, „Petőfi S. magánlevelei közül”, Nővilág 4, 13. sz. (1860): 202–204; Tompa Mihály, „Levél Petőfihez: Bártfáról 1844”, in Tompa Mihály, Versei, 187–191 (Pest: Heckenast Gusztáv, 1858); Sárosi Gyula, „A »csárda romján«”, Hölgyfutár, 1858. máj. 8., 105.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave