Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


4 Aranyék Három pipa utcai szállásáról mind a négy családtagtól rendelkezünk beszámolóval: Arany két Tompának írt levelében; Arany László e levelek egyikéhez fűzött jegyzetében; Aranyné Ercsey Sándornénak, Juliska pedig bátyjának címzett levelében tett említést róla: „Költözésünk október 2: vagy 3-án történik, hogy az akadémiai nagygyűléskor már helyben lehessek. Szállást nehéz volt kapnom, mert hamar kellett és rendkívüli időben, mert a kik szent Mihálykor […] költözni akarnak, azok már Jakabkor lekötik a szállást, s én elkéstem. Mindazáltal kaptam, világos jó négy szobát, nem is drágán, csakhogy nem épen a város közepén. A Szénatér közelében van az (kálvinista embernek ott dukál) az üllői út és egy mellékútcza sarkán, mely utóbbira a kapu is nyilik, s melynek három pipa útcza az ő classicus neve. Száma no. 11. Nagyobb biztosságért földszint valami policzey-amt is van, de hisz attól én meglakhatom a második emeleten. A kilátás excellens, de félek, hogy télen át szellősnek fog bebizonyúlni.” „Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1860. szept. 29.”, in uo., 449–450. „Lakásom még mindig a 3 pipánál: tavaszig ide czímezd leveleid. Ez egy 4 jó szobás szállás – ha Laczi feljő szükségünk van ennyire. De baj az, hogy a központtól kissé távol, hogy 2-dik emelet, hogy biztos padlás nincs, kamra nincs, s a mi fő – hogy többnyire oly nép lakja, mely ököllel szokta ügyes bajos dolgát igazítani egymás közt. Szóval oly ház ez, hol szemünkbe mondják, vagy beizengetik hogy itt minden lakó becsűletes, csak mi nem. Ezért, noha a szobák jók, s már igen lakályossá tettük – <ára> bére is mérsékelt – tavaszszal költöznünk kell innen.” „Arany János Tompa Mihálynak, Pest, 1861. aug. 25.”, in uo., 572–575, 573. Arany László e levélhez fűzte jegyzetként: „Nagy ház volt, de tágas hátsó udvara sok apró épülettel s ezek sok kósza lakóval – czigányokkal is – voltak tele. Aranyt, a ki a »Hausbogen«-be Schriftstellernek írta be magát, a háziak betűszedőnek tartották, s ez ellen ő annál kevésbé tartotta szükségesnek tiltakozni, mert adóját is ehhez mérten szabták ki.” Arany János, Levelezése író-barátaival, 2. köt., Arany János Hátrahagyott iratai és levelezése 4 (Budapest: Ráth Mór, 1889), 208. „Jó tágas szállásunk van, de iszonyu nagy künn, messze, és második emelet, különben jó, tiszta semmi élő állat nincsen benn – a mi Pesten nagy ritkaság, négy nagy szoba; de üresek, csak kettőt butoroztunk be – hárman vagyunk, kettőbe is elférünk.” Arany Jánosné Ercsey Sándornénak, idézi: Ruttkay Veronika, „Arany Jánosné levelei tükrében”, Irodalomismeret 9, 1–2. sz. (1998): 155–171, 161. „A ház szögletén lévén s körötte apróbb házak állván, nagyon ki van a szél rohamának téve. Hanem a kilátás gyönyőrű. Egyfelől a fél várost, s nem tudom micsoda nevű helységet, másfelől – ha a gangra kiállunk – az egész szent-Gellértet beláthatni.” Arany Julianna Arany Lászlónak, idézi: Nyilas Márta, Arany János Budapestje (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1957), 12.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave