Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


3 Nem volt ez másként a könyvkiadás esetében sem. Ha egy írónak nem állt módjában könyvkiadóval kötött szerződés útján kiadni könyvét, akkor mind az előfizetési ívek, mind pedig az elkészült példányok postázásával neki kellett vesződnie, és a nyomdát is neki kellett kifizetnie, e költségek pedig sokszor a neki járó tiszteletdíjat is felemésztették. Egy kiadóval kötött szerződés, a maga hátulütői ellenére azonban sok fáradtságtól és fölösleges kiadástól kímélhette meg az írót. Tompa Mihály a szerző által, könyvkiadó nélkül vezényelt folyamatot 1846-ban a Pesti Divatlap hasábjain közölt humoros írásában fejtegette. Tompa Mihály, „Könyvkiadási gyönyörüségek”, Pesti Divatlap 5, 15. sz. (1846. ápr. 9.): 290–292. Ezt és az író–kiadó kapcsolat további példáit említi: Kaba Eszter, „»…íme ez az ember, aki iránt a magyar irodalom hálával tartozik«: Heckenast Gusztáv szépírói ár-adata”, in A vállalkozó és a kultúra: Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó (1811–1878), szerk. Lipták Dorottya, 101–134 (Budapest–Eger: Kossuth Kiadó – Eszterházy Főiskola, 2012), 105–112.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave