Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

13 Vö. „Kedves barátom! / Mikor leveledet felbontottam, ez volt gondolatom: vagy te állsz igen gazdagon pénz, vagy engem gondolsz igen szegényűl állani emberség dolgában, hogy ezt miveled; de midőn leveleden átbaktattam nagy kínnal: láttam hogy az utóbbi áll. Én Istenem! mennyit írtam én életemben ingyen és minő embereknek! s te a legelső betűért is megfizetsz. Ezt nem is értem nem is érdemlem. Tudom én mikor vennék tőled dijt, de hogy az az idő be következzék fájdalom, alig hiszem.” „Tompa Mihály Arany Jánosnak, Hanva, 1860. nov. 22.”, in Arany, Levelezése (1857–1861), 471–472. [Kiemelések az eredetiben – T. Zs.] ; „A minap Kazinczy Gábornál voltam… […] Gábor csudálkozik: hogy a versek közzül a Posonyi várban cziműt választottad. Mondja azt is: hogy Eggressy [!] már beszélt a 10 ftról, mellyet megkapott; [!] Igy van az osztán, ha az ember minden áron fizetni akar, (te vagy pedig az és nem én) váltokat és utalványokat küldenek a nyakára! hanem most már igazán komolyan kikérem, hogy engedj a barátság rovására is valamit tennünk, engedj nevezetesen nekem egy két verset irni Contóba vitel nélkűl. Gábornak beszéltem e djazási históriát, és ő piritó dolognak tartja, hogy tőled pénzt fogadtunk el. Szó sincs róla, hogy van benne valami; tehát ne vigy minket a kisértésbe.” „Tompa Mihály Arany Jánosnak, Hanva, 1861. szept. 25.”, in uo., 582–584, 583. [Kiemelések az eredetiben – T. Zs.]; „János, a dijazással különösen vagy! sohase láttam illy csökönösséget barátok közt; én azt hiszem, ez boszú, [!] mert igaz: hogy eleitöl fogva nem kellett volna tőled pénzt venni el. Most nekem sokat kell írni, hogy a kötet ki-legyen, és így adhatok neked is elég verset, azonban várj, míg én pestre [!] megyek akkor számolunk.” „Tompa Mihály Arany Jánosnak, Hanva, 1862. jan. 15.”, in Arany, Levelezése (1862–1865), 20–22, 21. [Kiemelések az eredetiben – T. ZS.]; „A pénzt köszönöm, nem vártam ennyit. Általában a tiszteletdij dolgában ne légy annyira discret iranyomban.” „Gyulai Pál Arany Jánosnak, Kolozsvár, 1861. ápr. 6.”, in Arany, Levelezése (1857–1861), 544–545.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero