Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


15 Vö. „Abonyi Lajos Arany Jánosnak [Elveszett], 1863. aug. közepe”, in uo., 350; „Pongrátz Emil Arany Jánosnak, Pest, 1863. dec. 21.”, in uo., 389; „Abonyi Lajos Aranynak [Elveszett], 1864. nov. közepe”, in uo., 533; „Tóth Endre Arany Jánosnak [Elveszett], 1864. jan. 18.”, in uo., 403; „Ami a honorariumot illeti, ki kell jelentenem, hogy ha a meginduláskor a kívánt öszveg megnem [!] jön a közönség részéről s az első fél évben csakugyan megkellene [!] szüntetni a lapot: akkor, beküldött verseimért – vagy bármiért – semmi némü honorariumot el nem fogadhatok.” „Tóth Endre Arany Jánosnak, Vatta, 1862. nov. 2.”, in uo., 176–177, 176; „A mi a rovást illeti: én a lap alakulásakor öszintén nyilvánittam, hogy csak arra az esetre fogadok el tiszteletdíjat, ha a lap a kívánt feltételek mellett áll fenn. Azért ha neked is rosz aratásod van, mit szivemből sajnálok: ismét nyilvánitom a mit fentebb emliték.” „Tóth Endre Arany Jánosnak, Vatta, 1864. júl. 22.”, in uo., 465–466, 466. [Kiemelés az eredetiben – T. ZS.]; „Ha a lap sorsa financialiter megengedi – jól fog esni a honorarium is, de a te megerőltetésednek nem szabad ahoz [!] járulni.” „Tóth Endre Arany Jánosnak, Vatta, 1865. ápr. 30.”, in uo., 594–595, 594.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave