Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

1 Arany így panaszkodott erről Tompának 1863 decemberében írt levelében: „Mily boldog vagy te, édes Miskám, távol ez irodalmi fertő érintéseitől! Tudd meg, hogy a respectus addig tart, mig az ember részt nem kiván abból a konczból, melyen itt marakodnak. Míg én körösi tanár voltam, ki volt nagyobb és jobb ember mint én! A mint ide jöttem, (és azóta mindig): vaskalapos, pedáns tudós lettem, ellensége, elnyomója a fiatalságnak, irígy a Czinke Márton babérjaira, rosz szerkesztő, ki a jók gshäftjét rontom; munkátlan here ki a többiek munkája gyümölcséből akarok nyugalomban élni, feketevérű embergyülőlő [!] stb. a mit ha nem írnak ís így ki nyilván, de mutatják minden alkalommal foguk fehérét.” „Arany János Tompa Mihálynak, Pest, 1863. dec. 13.”, in uo., 384–388, 388. [Kiemelések az eredetiben – T. Zs.] Üzleti szempontok és lapkiadás viszonyáról a századközépen: Lakatos Éva, „Lapkiadás mint üzlet, II.”, Magyar Könyvszemle 109, 2. sz. (1993): 178–191, 179–180; kötetben: Lakatos Éva, „Versenyfutás a példányszámnövelésért és az előfizetőkért”, in Lakatos Éva, Sikersajtó a századfordulón: Sajtótörténeti megközelítések, 38–50 (Budapest: Balassi Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2004), 39–40. A témáról saját tanulmányom: Török Zsuzsa, „Apostol vagy kalmár: A lapszerkesztő helyzete a 19. század közepén”, Irodalomtörténeti Közlemények 126, 6. sz. (2022): 711–743.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero