Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


12 Mindkét Lloyd Deák politikáját támogatta. Különösen szembetűnik ez, ha hozzávesszük a harmadik Lloydot, a Neuer Freier Lloydot is, amely a balközepet erősítette. Falk szerkesztői működését azonban már kortársai is árnyaltan ítélték meg: „Senki sem tagadhatja, hogy a »Pester Lloyd« ügyesen van szerkesztve, s hogy Falk nem csak kitünő szerkesztő, de jeles journalista is; – azonban az is elvitázhatatlan, hogy a »Pester Lloyd« szerkesztősége első sorban a saját, azután csak a Deákpárt érdekét tartja szem előtt […]. A »Pester Lloyd« után mint legtekintélyesebb deákpárti szinezetü lap a »Pesti Napló« következik. […] a kormánykörökkel nincs az az intim összeköttetése, mint német collégájának.” Vö. Pesti képek. (Van-e deákpárti sajtó?). Somogy, 1871. július 18. 29. sz. Ld. még: Kákay Aranyos [Kecskeméthy Aurél] megjegyzését: „[…] alkotmányos korszakunkban a magyar kormány és a Deákpárt legtekintályesb közlönye – német. De ez sem állandóan esküdözött a zászlóhoz; csak amolyan einjähriger Freiwilliger.” Kákay Aranyos politikai társadalmi tragico-humoristicus krónikája (Pest: Ráth Mór, 1869), 277–278.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave