Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

6 Magyarországon az 1850-es évek végétől kezdték a sajtót hatodik nagyhatalomnak nevezni, de ekkor még – elsősorban francia példára hivatkozva – a közvéleményt értették rajta, majd rövid időn belül a sajtó és a közvélemény fogalmi rendszere és elnevezése szétválaszthatatlanul összeforrt. Vö. pl. (Fk.) [Falk Miksa], „Pest, február 21.”, Pesti Napló, 1859. febr. 22., [2.]; (Fk.) [Falk Miksa], „Pest, március 9.”, Pesti Napló, 1859. márc. 10., [2.]; (Fk.) [Falk Miksa], „Pest, március 31.”, Pesti Napló, 1859. ápr. 1., [2.]; A Politikai Ujdonságok 1860 nyarán egy német lapszemlében a közvéleményt már megfeleltette a sajtónak: „A lapok politikai értekezései kettős czéllal bírnak. Hivatva vannak, hogy a közvéleményt képviseljék, s hogy azt vezessék is.” N. n., „A német politikai lapok heti szemléje”, Politikai Ujdonságok 6, 32. sz. (1860):499–500, 500.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero