Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


19 Néhány ezekből a korai hírekből: „(Pályázati eredmény.) Az »Igazmondó« által népies beszélyre kitűzött 10 db arany pályadijat Mikszáth Kálmán »A mi a lelket megmérgezi« czimü beszélye nyerte el.” N. n., „Pályázati eredmény”, Pesti Napló, 1871. jún. 18. [reggeli kiadás], 3; „Az 1867-iki évben a hatvani-utczai Goll-házban létezett »jogász-clubb« irományainak és jegyzőkönyvének szüksége forogván fenn, felkérem a jogászclubb azon tagját, kinél ez irományok maradtak szíveskedjék azokat bérmentetlenül hozzám Balassa-Gyarmathra küldeni. — A clubb akkori elnöke Mikszáth Kálmán.” N. n., „Az 1867-iki évben…”, A Hon, 1872. szept. 22. [esti kiadás], 2; „Mikszáth Kálmán irótársunkat nagy csapás érte. Nemrég szeretett nővére, a napokban pedig édes atyja, János szenderült jobblétre Szklabonyán 64 éves korában, ki egyike volt azon ritkulni kezdő típusoknak, kik a becsületesség min­taképei. Béke poraira.” N. n., „Mikszáth Kálmán”, A Hon, 1873. ápr. 23. [esti kiadás], 2; „Mikszáth János, az 1849-ki szabadságharcz egyik bajnoka. Typusa az ősmagyar becsületességnek, mintaképe a már kivesző kedélyes öreg uraknak, apja Mikszáth Kálmánnak ki zamatos magyar humorával nem egyszer örvendezteté meg e lap olvasóit is. Meghalt Szklabonyán, ápr. 19-én.” N. n., „Mikszáth János”, Magyarország és a Nagyvilág 9, 17. sz. (1873): 208.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave