Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

22 Mutatványként egyetlen példa, hogy érzékelni lehessen, mennyire közkeletű kérdésnek számított az írói tulajdonjog és mennyire tematizálta a közéletet, valamint hogy Mikszáth milyen élénk párbeszédbe kapcsolódott bele az 1874-ben kiadott, több részletre bontott elemzésével az írói tulajdonjogról. A ponyvavita még csak ezután bontakozott ki. Csak ebben az évben a Mikszáth-hozzászólás előtt látott napvilágot: György Aladár, „Az írói tulajdonjog érdekében”, Magyar Polgár, 1874. jan. 4. 1–2; N. n., „A magyar írók és művészek társaságának rendes közgyűlése”, A Hon, 1874. jan. 12. [esti kiadás], [2.]; N. n., „Az irodalmi tulajdon”, Pesti Napló, 1874. jan. 15. [esti kiadás], [2.]; N. n., „Művészi tulajdon megsértése”, Ellenőr, 1874. jan. 28., [3.]; N. n., „A Kisfaludy-társaság XXV-ik közülése”, A Hon, 1874. febr. 9. [esti kiadás], [2.]; Gyulai Pál, „Tiltakozás”, Pesti Napló, 1874. febr. 14. [reggeli kiadás], [3.]; N. n., „Colibriász”, Bolond Miska 15, 8. sz. (1874): 32; Gyulai Pál, „Deák Ferencz levelei b. WesselényiMiklóshoz”, Pesti Napló, 1874. jún. 14. [reggeli kiadás], [1]; (Cz. K.) [Czigány Károly?], „A magyar drámairók helyzetéről”, Fővárosi Lapok, 1874. júl. 30., 752–753; Gyulai Pál, „Petőfi költeményei s az irói tulajdonjog”, Pesti Napló, 1874. okt. 15. [reggeli kiadás], [1–2].

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero